A két magyar nem csak játszotta a zenét, ők maguk voltak a zene – minden idegszálukban – egészen az ujjuk hegyéig.

Adelheid von Schorn Reményiről és Lisztről

„Töretlen, megalkuvásmentes életmű”

2017. november 9.

A Zeneakadémia legendás igazgatója, Mihalovich Ödön művei hangzanak el a zeneszerző-zongorista-zenepedagógus tiszteletére szervezett koncerten november 18-án. Marton Éva Kossuth-díjas emerita professzor asszonyt, az est művészeti vezetőjét kérdeztük a rendezvény alkalmából.

Mihalovich Ödön vezetése alatt vált a Zeneakadémia nemzetközileg is rangos intézménnyé. Voltak-e örök érvényű oktatási és vezetési stratégiái, módszerei, amelyek ma is időszerűek, és amelyek vonzók Önnek, mint nemzetközi hírű és tekintélyű művésznek?

175 éve született Mihalovich Ödön. 1887-1919 között, harminckét éven keresztül állt a Zeneakadémia élén, hosszabb ideig, mint bárki más előtte vagy utána. Gyümölcsöző tevékenysége, amely ezt az időt kitöltötte, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy őt tekinthetjük a magyar zenei főiskola igazi megalapítójának. Többek között kiváló érzékkel olyan tanárokat nevezett ki a Zeneakadémiára, mint Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, hogy csak néhányat említsek, ezáltal az intézet színvonalát fokozatosan európai szintűvé emelte. Ami számomra fontos és tanulságos, hogy munkássága töretlen, megalkuvásmentes volt, mindig a legtöbbet és a legjobbat akarta kihozni az Akadémiából. Továbbá ragaszkodott hozzá, hogy egyre nagyobb teret és lehetőséget kapjanak a magyar művészek a zenei életben. A magyar énekesek operaházi foglalkoztatásának hiányát gyakran bírálta. Gondolatait néha ma is aktuálisnak találom: " a jelentkező növendékek készültsége olyan silány és annyira ki nem elégítő, hogy a Zeneakadémia csakhamar abba a kényszerhelyzetbe fog jutni, hogy a helyiségében saját felügyelete alatt, előkészítő osztályokat szervezzen."

 

A koncert fellépői: Pataki Bence, Megyimórecz Ildikó, Virág Emese, Horti Lilla, Erdős Attila

 

Miért válhatott az egykor népszerű komponista mára elfeledett szerzővé? A koncert célja egyben az is, hogy az ő életművét ismét felélessze (lesz-e folytatása, tervezik-e)?

Véleményem szerint zeneakadémiai munkásságával elért eredményei mellett a zeneszerzői tevékenységének jelentősége háttérbe szorult. Koncertünk célja, hogy születésének 175. évfordulója alkalmából felidézzük zeneszerzői munkásságát. Ezúttal kifejezetten a dalirodalomban fellelhető műveiből szeretnénk egy csokrot bemutatni. Azt, hogy hangszeres és zenekari műveinek felújítására és bemutatására a közeljövőben sor kerül-e, úgy érzem, a zeneművészeti szakembereknek kell elönteniük.

 

Meséljen néhány szóban a koncerten fellépő énekesekről! Miért őket választotta Mihalovich Ödön műveinek életre keltésére?

Horti Lilla, Megyimórecz Ildikó, Erdős Attila és Pataki Bence mind fiatal művészek, egytől egyig tehetségesek, és valamennyien az én növendékeim. Így az órákon megfelelő mennyiségű idő állt rendelkezésünkre az egyes dalok alapos kidolgozására. Zongorán kíséri őket Virágh Emese, akinek oroszlánrésze volt a dalok felkutatásában.

 

Marton Éva (Fotó: Emmer László)

 

Marton Éva a világ egyik kiemelkedő drámai szoprán énekesnője. Széleskörű repertoárja szinte egyedülálló, a Verdi, Puccini, R. Strauss, Wagner szerepek mellett otthon van a verismo - Giordano, Ponchielli - világában is. A világ valamennyi számottevő operaházában fellépett, így többek között a milánói Scalaban, a new york-i MET-ben, a bécsi Staatsoper-ban, a buenos aires-i Teatro Colónban, Barcelonában, Chicagoban, San Franciscoban, Houstonban, a londoni Covent Gardenben, Párizsban, Hamburgban, Münchenben, Berlinben, Moszkvában, Sydneyben. A fontosabb koncerttermeken kívül állandó szereplője a különböző fesztiváloknak, így rendszeresen visszatér a veronai Arénába, a salzburgi, müncheni fesztiválokra, Bayreuthba, a romai Carracallaba, Torro del Lagoba, Macerataba, stb. Kiterjedt repertoárjának köszönhető, hogy közel harminc komplett operafelvétele, valamint számos ária, koncert hangfelvétele, továbbá video, lézer, és DVD felvétele van. Az utóbbi években rendszeresen vesz rész jótékonysági koncerteken több humanitárius társaság elnökségének tiszteletbeli tagja. Amerikában a New York Times 1981, 1986-ban az év énekesének, 1982-ben pedig az év művészének választotta. Számos megtisztelő kitüntetése közül, a Bartók-Pásztory és a Kossuth díjat, valami a „Magyarság Hírnevéért" díjat kell kiemelnünk. Életútja, művészeti pályája elismeréseként 2003. augusztus 20-án a „Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje Csillaggal" kitüntetést kapta Mádl Ferenc Köztársasági Elnöktől, 2003. szeptember 15-én pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli professzor címet adományozta neki. 2005 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékének vezetője. 2007. szeptember 1-től egyetemi tanár. (forrás: lfze.hu)

 

Címkék