Nem túlzok, amikor azt mondom: mindent, amit zenészként elértem, Weiner Leónak köszönhetek…. Számomra mindig Weiner volt és marad is „a zenész" kiemelkedő mintaképe.

Solti György

Különleges helyszínen ünnepelték Dohnányi születésének 140. évfordulóját

2017. június 27.

Június 23-án megnyitották a zeneszerző jelenleg magánkézben lévő villájának és gyönyörű kertjének kapuit születésének 140. évfordulója alkalmából. A jelenlévők részt vettek az ünnepélyes koszorúzáson, egy rendhagyó villa- és kertlátogató túrán, valamint az épület történetében először a zeneszerző egykori dolgozószobájában tartott koncerten.

Fotó: Zeneakadémia / Felvégi Andrea

 

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Dohnányi Kert Egyesület szervezésében valósult meg a jubileumi ünnepség Dohnányi Ernő Széher úti, jelenleg magánkézben lévő villájában. Az épület falán látható emléktáblánál a Zeneakadémia rektora, Dr. Vigh Andrea helyezett el koszorút, emlékezve az intézmény felejthetetlen igazgatójára. Beszédében elmondta: a kulturális élet minden szereplőjének kötelessége, hogy a nemzet nagyjainak minden jeles évfordulójára, életének minden meghatározó helyszínére, és persze ránk hagyott munkásságának minden sorára, minden taktusára szigorú rendszerességgel emlékezzünk. Mesélt arról, hogy a kortárs értelmiségi elit szellemi otthonra talált Dohnányi zene-szalonjában, vagy éppen a mesterien megtervezett kertben: „A Zeneakadémia igazgatója és professzora nem egyszer e lakásban tartotta óráit legendás osztályának. Fischer Annie, Anda Géza, Zempléni Kornél, Böszörményi-Nagy Béla, Földes Andor, Solti György e házban kapott életre szóló útravalót az alkotóművésznek, előadóművésznek egyformán zseniális Dohnányi Ernőtől.” Végül köszönetet mondott Ruttkay Zsófiának, a Dohnányi Kert Egyesület elnökének, aki – sokakat bevonva – a hely eredeti szellemének, kultúr- és kerttörténeti értékének megőrzését évtizedek óta napirenden tartja, és ezzel új igazodási pontot, kutatási területet helyezett el a magyar zenetörténet térképén.

 

Fotó: Zeneakadémia / Felvégi Andrea

 

A koszorúzást követően a jelenlévők egy igazán exkluzív koncert részesei lehettek. Bár tartottak már korábban is vezetést a villában, illetve kerti koncerteket, Dohnányi dolgozószobájában még soha nem volt hangverseny ilyen formában. Az esten felléptek a Zeneakadémia három generációból való művészei, köztük Dohnányi zongorás életművének egyik legelhivatottabb interpretátora, Prunyi Ilona és állandó kamarapartnere, Banda Ádám és a hallgatókból álló Soós Vonósnégyes.

 

Fotó: Zeneakadémia / Felvégi Andrea

 

Az est zárásaként a vendégeket Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész, a Dohnányi Kert Egyesület alapító tagja vezette körbe a nem mindennapi történelmi háttérrel rendelkező villában és a hozzá tartozó kertben. Megnézhették a látogatók a kutatása révén előkerült, eddig nem publikált dokumentumokat is – a villa és a kert eredeti tervrajzait, korabeli fényképeket. Dohnányi 1925-ben, több sikeres hangversenykörút után döntött úgy, hogy saját otthont keres maga és három generációs családja számára. Orvos barátja, Manninger Vilmos hívta fel a figyelmét a saját házával szomszédos telekre, amelynek szépsége, gazdag növényzete és a kis tó rögtön megragadta a zeneszerző-zongoristát. Az egyedi kialakítású villa tervezésével az Amerikában nagy karriert befutó és Manninger villáját is tervező Gyöngyöshalászi Takách Bélát bízta meg. A három generációnak otthont adó épület magyaros külsőt, de az angol családi házakra jellemző belső elosztást kapott a tetőtérben a személyzeti és vendégszobákkal, a középső szinten a szülői hálóval, a fiúk szobájával, két fürdővel, a nagymamák lakrészével és a nagy hallal. A földszintre kerültek a közös helyiségek: az ebédlő, szalon, a művész dolgozó- és pihenő szobája, a konyha, az étellift és egy nagy fedett terasz. A kertet Solty László okl. műkertész tervezte, aki fürdőházat, pergolás feljárót, pihenőket, üvegházat és teniszpályát alakított ki.

Címkék