A zene Magyarország mindennapi életének mindig is jelentős része volt és az is maradt.

Solti György

„A gitár nem csak szingli, hanem páros hangszer is lehet!”

2018. október 29.

Idén ötödik alkalommal valósul meg a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál a Zeneakadémián, témája az idén a gitáros kamarazene lesz. A fellépő művészekről és a műsorról Eötvös József Liszt-díjas gitárművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vonós Tanszékének vezetőjét, a fesztivál alapítóját kérdeztük. 

Szenvedélyesen törekszik a gitárzene és oktatás minél szélesebb körű megismertetésére. Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál, amely csak egyike az Ön által gondozott programoknak. Milyen témák köré szervezték a programsorozatot az előző években?

A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivált 2014-ben indítottuk útjára. A háromévenként megrendezett versenyek közötti két évben fesztiválokat szervezünk. 2015-ben kubai kortárs zenével töltöttük meg a Zeneakadémia Nagytermét, 2016-ban pedig Astor Piazzolla munkássága köré csoportosultak az előadások.

 

Mi lesz a téma idén?

Azt mondják a gitárra, hogy magányos hangszer. A gitárosok többsége jobban szeret egyedül játszani, mint zenekarral vagy kamarapartnerekkel. Szerencsére vannak ellenpéldák is, ők azok a zenészek, akiknek segítségével ebben az évben bebizonyítom: a gitár nem csak szingli, hanem páros hangszer is lehet. Mindhárom koncert ezt a gondolatot kelti életre; az első koncerten két különböző hangszer, a gitár és a cselló szólal meg, a másodikon egy gitárművész-házaspár mutatkozik be, a fesztivál záróhangversenyén pedig két fantasztikusan tehetséges kínai gitárművésznőt hallhat a közönség.

 

Gitár és cselló párosítása meglehetősen hagyománytörő. Hogyan viszonyul egymáshoz e két hangszer, és miképpen jelenik meg köztük az összhang a német Anja Lechner és az argentin Pablo Márquez játékában?

Valóban különleges kombináció, mert a két hangszer hangszíne különböző, viszont hangmagasságuk egybevág. E miatt sokan gondolják, hogy kioltják egymást, de én azt vallom, hogy a hang eltérő jellegének köszönhetően a cselló és a gitár jól kiegészíti egymást, és megfelelő technikával hangzásuk egybeforrasztható. A mostani koncerten a cselló és a gitár egyenrangú partnerként fognak megszólalni. Anja Lechner sokféle műfajban mozog otthonosan, Bachtól a kortárs zenéig kalandozik, Pablo Marquezt pedig a kortárs zene egyik legnagyobb interpretátorának tartják gitáros körökben. Ezen az estén – amely egyúttal legújabb CD-jük bemutatója is – romantikus műsorral készülnek, a koncert középpontjában Schubert, illetve Burgmüller művei állnak.

 

Anja Lechner és Pablo Márquez

 

Rögtön megakad az ember szeme a fesztivál szórólapján látható, egymást és a gitárt átölelő páron. A spanyol-kubai házaspár, Anabel Montesinos és Marco Tamayo november 10-én lép színpadra.

Marco Tamayot még kisgyermek korából ismerem, Kubában találkoztunk, és az óta is jó barátok vagyunk. Jelenleg a Mozarteum tanára, emellett rengeteg helyen koncertezik szólistaként, de amióta Anabel a felesége, duóként is sok hangversenyt adnak. A többszörös verseny győztes Anabel szintén méltó a dicséretre, mert az egyébként férfias gitárról képes bebizonyítani, hogy van női oldala is. Klasszikus kamaraestjükön többek között Rossinitől, Debussytől, Paganinitől és a gitárversenyéről közismert zeneszerzőtől, Joaquin Rodrigótól mutatnak be mesterműveket. Ami az ismertetőn található fotót illeti, nem egy műtermi beállításról van szó. Már John Dowland is írt egy lantművet négy kézre, remélve, hogy a mű gyakorlása közben felvett ölelő póz segítségével meghódítja tanítványa szívét. Anabel és Marco egy saját átdolgozást játszanak ráadásként a koncertjeiken négy kézre, hogy mit, az maradjon az est titka! Tökéletes összhang kell a virtuóz darab megszólaltatásához, hiszen könnyen összeakadhatnak a kezek. Ez az összhang ott van Anabel és Marco játékában.

 

Anabel Montesinos és Marco Tamayo

 

Izgalmasnak ígérkezik a fesztivál harmadik koncertje, Meng Su és Yameng Wang kamaraestje is. Miért pont a két fiatal kínai gitárművésznőt hívták Budapestre?

A világon három emberről tudok, akiket Manuel Barrueco, a ma élő egyik legismertebb gitárművész menedzselt, közülük kettő Meng és Yameng. Fantasztikus tehetségek külön-külön és együtt is. Négy-öt éve játszanak elsősorban duóként, bejárták a világot, de Közép-Európa új terep számukra. Nagy szerencse, hogy sikerült őket megnyerni, így Magyarország lehet az első a régióból, ahol bemutatkoznak.

 

Meng Su és Yameng Wang, vagyis a Beijing Guiter Duo

 

2017 után legközelebb 2020-ban lesz lehetőségük a fiatal gitárosoknak, hogy összemérjék tudásukat. Milyen tapasztalatokkal gazdagította Önöket a tavalyi verseny?

Sikernek könyvelem el, hogy bár az első versenyen, 2014-ben még egy magyar versenyző sem jutott tovább a középdöntőknél, tavaly viszont Szalai Lotti, a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének növendéke egyedüli magyar döntősként a legjobb magyar-, legjobb női-, és a közönségdíjat is elnyerte. Remélem, a következő versenyen még sikeresebbek lehetünk. Nagy lehetőség ez a verseny a magyar fiataloknak, hogy megismerjék és elhelyezhessék magukat a nemzetközi mezőnyben.

 

Unger Anna