A képzés az Akadémián igen nehéz, időnként igen kemény volt: aki végigcsinálta, igazi zenészként került ki onnan.

Solti György

Marton Éva 2013 zenei Primissimája

2013. december 7.

Magyar Zeneművészet kategóriában a Zeneakadémia professor emeritája vehette át a Prima Primissima Díjat a december 6-i gálaesten a Művészetek Palotájában.

Tizenegyedik alkalommal adták át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, művészet, kultúra, tudomány és sport kiemelkedő képviselőinek péntek este a Művészetek Palotájában. A második évtizedébe lépett Prima Primissima Díjat idéntől az OTP Bank finanszírozza és megújult maga a díj is: a kitüntetettek mostantól a kortárs hazai szobrászművészet egyik meghatározó alakja, Szmrecsányi Boldizsár az ég felé nyilazó ifjút ábrázoló kisplasztikáját vehették át.

Mint arról korábban beszámoltunk, a 2013-ban megújult Prima Primissima díj idei jelöltjeit augusztus utolsó napjaiban jelentették be. A beérkezett 483 jelölés közül az egyes kategóriák szakmai testületei legfeljebb tíz jelöltet választottak ki, közülük a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának tagjai titkos szavazással választottak kategóriánként 3-3 Primát, akik fejenként 5-5 millió forint díjazásban részesülnek. A tíz kategória harmincas listájáról a gálaest napján választották meg a Primissimákat, akik 15 millió forint jutalomban részesültek. A Magyar Zeneművészet kategóriában 2013-ban a Prima Primissima díjas Marton Éva mellett az Amadinda Ütőegyüttes és Snétberger Ferenc kapott Prima-díjat.

Fotó: Prima Pimissima / Rédei Ferenc

Marton Éva a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője. Pályája aligha foglalható össze röviden, hiszen fellépett a világ legrangosabb operaszínpadain, a milánói Scalában, a new york-i MET-ben, a bécsi Staatsoper-ben, a buenos aires-i Teatro Colónban is. Egyedülállóan széleskörű repertoárja magában foglalja az operairodalom szinten minden fontos szerepét, melyet drámai szoprán hangra komponáltak. A Verdi-, Puccini-, Richard Strauss-, Wagner-szerepek mellett gyakran énekelt verista (Mascagni, Ponchielli, Giordano) operákban is. Munkáját számos díjjal ismerték el itthon és külföldön, többek között a Kossuth-díj, a Bartók-Pásztory-díj, a Grazi Opera életműdíja és a Corvin-lánc kitüntetettje. Ferencváros és Miskolc város díszpolgára; a Bécsi Állami Operaház örökös tagja, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának vezetője. 2005 és 2013 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magánének és Opera Tanszékét vezette, professor emeritaként jelenleg is a Zeneakadémia oktatója, és a Liszt Ferenc téri zenepalota operajátszásra alkalmassá visszaalakított Kisteremében 2013. december 8-án bemutatandó Varázsfuvola-produkció művészeti vezetője.

 Az 1984-ben megalakult Amadinda Ütőegyüttes tagjai a Zeneakadémián végezték tanulmányaikat, Rácz Zoltán pedig a Zeneakadémia docenseként, az Ütőhangszeres Csoport vezetőjeként, illetve a klasszikus ütőhangszer szakirány-felelőseként ma is „zeneakadémista". A Kossuth-, Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas együttes a már klasszikussá vált ütőhangszeres kompozíciók bemutatása mellett a kezdetektől fogva megkülönböztetett fontosságot tulajdonított annak, hogy működése inspirációt nyújtson magyar és külföldi zeneszerzőknek egyaránt. John Cage, Ligeti György, Steve Reich: a XX. századi zenetörténet e három meghatározó alakja is darabot komponált az Amadinda számára. A '90-es évek második felében az említettek mellett három új, markáns célkitűzés jelent meg az együttes munkásságában: a tradicionális ütőhangszeres kultúrák kutatása, az együttes tagjainak zeneszerzői tevékenysége, valamint a korábbi zenetörténeti korszakok darabjainak ütőhangszeres átiratban való megszólaltatása. Ezek a törekvések egyedülálló repertoárt eredményeztek, melyet az Amadinda 4 kontinens 33 országában mutatott be nagy sikerrel olyan helyszíneken, mint a Philharmonie Berlin, Wiener Konzerthaus (Bécs), Royal Albert Hall (London), National Concert Hall (Taipei), Meyerson Symphony Center (Dallas) és a New York-i Carnegie Hall. Harmincéves jubileumuk alkalmából a Zeneakadémia Nagytermében adnak nagyszabású koncertet 2014 tavaszán.

 A 2013-as Prima Primissma-díj Magyar Zeneművészet kategóriájának harmadik jelöltje is a következő hónapokban ünnepli harmincéves művészi jubileumát a Zeneakadémián. Snétberger Ferenc gitárművész 2013 december 14-én ad koncertet a Nagyteremben, s ahogy egykor a Zeneakadémia Nagytermének közönsége találkozhatott vele: egyedül, egy szál gitárral az ölben lép fel ezúttal is. Snétberger klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. Repertoárját hazájának roma hagyományai, a brazil zene és a flamenco éppúgy inspirálja, mint a klasszikus gitár és a jazz. 1988 óta Berlinben él, végigkoncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az USA-ban. 2011 nyarán Felsőörsön elindította a Snétberger Zenei Tehetség Központot, amelynek célja, hogy egy hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismert iskola legyen, melyben a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek világszinvonalú képzést és mentorálást kapjanak.

A Zeneakadémia tanárai közül a Prima Primissima Díj története során számos alkalommal érte megtiszteltetés, hiszen 2012-ben dr. Batta András, a Zeneakadémia néhány hete leköszönt rektora és Szenthelyi Miklós, a korábbi évek során pedig – a teljesség igénye nélkül – Perényi Miklós, Kelemen Barnabás, Fassang László, a nyáron elhunyt Halmos Béla, Sebő Ferenc, illetve a Bartók Vonósnégyes és a Liszt Ferenc Kamarazenekar is a díjazottak között volt.

Címkék