Az ízlés valaminek a tagadása. A zseni állít, mindig csak állít.

Liszt Ferenc

Ünnepi konferencia és szentmise Dobszay László születésnapján

2018. január 30.

Dobszay László munkásságát bemutató előadásokkal és koncerttel tisztelegnek kollégái, tanítványai, barátai és családtagjai a Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, népzenekutató, karnagy, egyetemi tanár előtt. A február 3-án rendezett szimpóziumról Dobszay Ágnest, a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének vezetőjét kérdeztük.

Mióta rendezi a tanszék ezt a konferenciát, és mi lesz a központi témája idén?

Hetedik alkalommal szervezzük ezt a szakmai megemlékezést, mindig a február 2-ához – Dobszay László születésnapjához – legközelebb eső hétvégén. Idén Richter Pál tanár úrral közösen találtuk ki, hogy a népzenekutató Dobszay Lászlót szeretnénk bemutatni. Édesapám ugyanis népzenészként is működött tudományos pályájának szinte kezdetétől. 1966-ban – miután megírta szolfézskönyv-sorozatát (A hangok világa – a szerk.), Kodály Zoltán meghívására csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjához. Ekkor elsősorban a népzenei gyűjteménnyel foglalkozott Rajeczky Benjáminnal és Szendrei Jankával együttműködésben.

 

Dobszay Ágnes (Fotó: Felvégi Andrea)

 

Pontosan milyen feladatokat végzett a kutatócsoportban?

Elsősorban népdalokat rendszerezett, gyűjtéseket végzett, máskor például Bartók Béla által lejegyzett dallamokat válogatott. Többször mesélte is, mekkora élményt jelentett számára, amikor rábukkant egy-egy eredeti Bartók- lejegyzésre.  A népzenei anyaggal való intenzív foglalkozás következtében jól ismerte a Zenetudományi Intézetben található teljes népzenei gyűjteményt. Minden népdallal többször is találkozott. A népzene ismerete pedagógiájában, zenei világában is ösztönözte. Megértette, miért tartja Kodály Zoltán olyan fontosnak a népzenét a zeneoktatásban: a gyermekek számára a népzene értékes, igényes és könnyen megtanulható zene. Ezért épül A hangok világának tananyaga is főként népdalokra.

Milyen előadások és előadók várhatók a konferencián?

Terveink szerint elsőként Richter Pál beszél édesapám népzenei gyűjtéseiről, majd Sárosi Bálint – a népzenészek doyenje–mesél közös népdalgyűjtő útjaikról. A népénekekről három előadást hallhatnak az érdeklődők: Papp Ágnes gregorián eredetű népénekekről, Papp Anette a népének oktatásáról, Gaál Eszter pedig egy halottas népénekekkel foglalkozó kéziratról ad bővebb összegzést. Pávai István tanár úr Dobszay Lászlóval való kapcsolatáról tart előadást, a nap zárásaként Sebő Ferenc mutatja be az édesapám által szerkesztett Népdaltípusok katalógusa c. gyűjteményt. .  A rendezvény végén rövid koncert is lesz a Népzene és Egyházzene Tanszék növendékeinek közreműködésével. Olyan népénekeket adnak majd elő, amelyek kapcsolódnak Dobszay László gyűjtéseihez.

A konferenciát megelőző napon, február 2-án szentmisével ünneplik a születésnapot.

Ez tulajdonképpen egybeforrott Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepével. A szertartás fél 7-kor kezdődik az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban. Édesapámnak mindig is fontos volt ez az alkalom, és szorgalmazta, hogy a mise előtti körmenet hagyományát újítsák meg. A szentmisén a Schola Academica fog közreműködni, és természetesen megemlékeznek majd Dobszay Lászlóról is.

Mint a „Dobszay-örökség” fő kezelője, hogyan éli meg ezt a helyzetet, feladatot?

Nem könnyű, és egyedül nem is bírnám. Mi, a tanszék, és a tanítványok vagyunk a letéteményesek. Édesapám annyira szerteágazó tevékenységet folytatott, hogy csak sokan együttműködve tudjuk folytatni a munkáját. Törekszünk szellemiségének, nyitottságának közvetítésére, a napi gyakorlatba is átvihető egyházi és zenei tudás továbbadására. Tesszük mindezt minél magasabb zenei és művészi színvonalon, gazdagítva a Zeneakadémia képzéseit is.

Unger Anna

Címkék