A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.

Liszt Augusz Antalnak

"Rezidencia a Zeneakadémián"

2017. augusztus 29.

Egyre több koncertteremnek, kulturális intézménynek van rezidens együttese. A „rezidencia” lehet állandó és időszakos: míg az előbbi kategóriába általában olyan együttesek tartoznak, melyek az adott intézmény sajátjai (pl. a Magyar Állami Operaház Zenekara), utóbbit bármilyen együttes elnyerheti határozott időre, általában egy-két évadra.

2017 őszétől a Zeneakadémia is kiadja a rezidensi címet. Miután nemcsak fontos európai koncerthelyszínről, hanem nagy múltú felsőoktatási intézményről is van szó, az állandó rezidensi címet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mindenkori szimfonikus zenekara tölti be, melynek tagsága az egyetem hallgatóságával együtt változik. A zenekar 1909 óta próbál és koncertezik a Liszt Ferenc téri zenepalotában, ez a továbbiakban sem fog változni.
 


Fotó: Zeneakadémia / Mudra László
 

Mostantól azonban időszakos rezidensei is lesznek az intézménynek. Szimfonikus zenekarok, kamarazenekarok, kamarakórusok, kortárs együttesek és vonósnégyesek is pályázhatnak a címre, illetve ezen kategóriákon kívül eső egyéb hangszeres és vokális kamaraformációk is. A rendszer kölcsönös előnyökön alapul: az együttes és az intézmény egymás presztízsét erősítik. A rezidensek jogosultak felvenni „a Zeneakadémia rezidens együttese” címet, melyet az intézmény hasonló büszkeséggel tüntet fel a nemzetközileg elismert rezidensei neve mellett a koncertnaptárban, plakátokon, sajtóanyagokban. A státuszhoz természetesen házon belüli hangversenysorozat is tartozik, melynek műsorát és közreműködőit az együttesek és a Zeneakadémia közösen állítják össze. Az egyetemi életben is részt vesznek a rezidens együttesek, mesterkurzusokat tartanak, vagy akár a hallgatókkal közös koncerteken lépnek fel, illetve kiemelt esetekben bizonyos hallgatók csatlakozhatnak az együtteshez egy-egy hangverseny vagy turné erejéig.

Az első évadban a megtisztelő címet a Kelemen Kvartett és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus nyerte el. A vonósnégyest 2010-ben alapította Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Homoki Gábor és Kokas Dóra (őt 2014-ben felváltotta Fenyő László, aki azóta is az együttes csellistája). A kvartett különlegessége – a számos nemzetközi versenyeredményen és koncertmeghíváson túl –, hogy mindhárom hegedűs brácsázik is, ezért nincs állandó szólambeosztás köztük, folyamatos vetésforgóban működnek, így a szokásosnál jóval behatóbban ismerhetik meg repertoárjukat. Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus ugyancsak 2010-ben indult, jelenlegi karnagyuk, Nemes László Norbert szintén 2014 óta irányítja az együttest. Céljuk kifejezetten a kortárs kórusirodalom bevezetése a budapesti koncertéletbe, magyar és külföldi szerzők műveit egyaránt előadják. Mindkét együttest erős szálak fűzik az egyetemhez, hiszen tagjaik maguk is tanárok, illetve volt, esetleg jelenlegi hallgatók. Bár ez szempont lehetett az első évad együtteseinek kiválasztásánál, Csonka András, a Zeneakadémia programigazgatója azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben teljesen külsős, akár külföldi együttesekkel létesítsen az intézmény rezidensi kapcsolatot.

Benkő Minka

Címkék