„Előadása mindig az evidencia erejével hat”

Perényi Miklós 1974 óta tanít a Zeneakadémián, a közelmúltban töltötte be 70. életévét.

Az alábbiakban  a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szenátusának 2018. február 13-i ülésén elhangzott laudációt közöljük.

Dr. Vigh Andrea rektor asszony köszöntötte Perényi Miklóst születésnapján. Fotó: Zeneakadémia / Mudra László

Két magyar zenetudós beszélget: „Gyermekkorom óta hallgatom Perényi Miklós játékát” – mondja lelkesen a fiatalabb. „Én pedig gyermekkora óta hallgatom Perényit” – jegyzi meg mosolyogva az idősebb. Perényi Miklós kilenc évesen, 1957 áprilisában adta első önálló hangversenyét a Zeneakadémián. Pályafutása hat évtizede során végig szoros maradt a kapcsolata az intézménnyel – művészként csakúgy, mint az iskola polgáraként: előbb diákként, 1974 óta pedig oktatóként. Perényi hűséges hazájához, a magyar zenekultúra e villamos- és trolivonalak által ölelt kis szigetéhez. Pedig világszerte keresett csellista, akinek fellépéseire a legrangosabb helyszíneken kerül sor. Nem kell a múltba visszatekintenem ahhoz, hogy nemzetközi elismertségét szemléltessem. Idén januárban a kamarazene egyik európai fellegvárában, a londoni Wigmore Hallban adott szóló estet, amelyet a brit zenekritika a legnagyobb elismerés hangján fogadott. „Perényi bemutatja mindazt, amire a hangszer egyáltalán képes” – írja az Independent kritikusa, megemlékezve egyszersmind játékának varázsáról. Perényi „technikája sziklaszilárd, csellótónusa telt és tartalmas, interpretációi vállalkozó szelleműek” – olvashatjuk a Timesban. Mind a két hangversenykritika felidézi egyszersmind Perényi, a tanár alakját. Az egyik – örömünkre – a budapesti Zeneakadémia professzoraként mutatja be a fellépő művészt olvasóinak; a másik kritikus pedig a felhangzó zeneművek világába beavató mesterkurzusként ismerteti a Bach-, Reger-, Britten-, Ligeti- és Kurtág-darabokat felvonultató koncertet.

Perényi Miklós koncert közben. Fotó: Zeneakadémia / Valuska Gábor

Játsszon bár barokkot vagy kortárs zenét, Perényi előadása mindig az evidencia erejével hat. A helyhez, korhoz, kultúrához és zeneszerzői személyiséghez kapcsolódó sajátos zenei nyelvet Perényi beható elemzése az univerzálissal rokonítja, az általános érvényűt mutatja meg benne. Csellóhangjának humánus gazdagsága meghitten otthonos közeget teremt a legnagyobb zeneszerzők műveinek, ugyanakkor magához emeli és mintegy megnemesíti a kisebb mesterek muzsikáját is.

Különlegesen széles repertoárja, kereső-kutató muzsikus-egyénisége, hatalmas tudása és művészi tapasztalatainak sokoldalúsága alapozza meg oktatói munkáját: mesterkurzusaira, vendégtanári működésére világszerte számítanak.

A magyar kulturális és közélet számos formában ismerte el munkásságát: Liszt Ferenc- és Bartók-Pásztory-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, kétszeres Kossuth-, valamint Prima Primissima díjas, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, továbbá a Nemzet Művésze címet.

Perényi Miklós egyike legnagyobb muzsikus-kortársainknak. Örömteli és megtisztelő pillanat az, amelyben professor emeritusi kinevezését szavazatunkkal támogathatjuk.

(Péteri Lóránt – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének vezetője)

Perényi Miklós tanít. Fotó: Schiller Kata