Művészi szempontból álljon szemünk előtt, hogy a teljes technikai készség csak eszköz arra, hogy a lélek megszólalhasson...

Dohnányi Ernő főigazgatói székfoglalója

Plácido Domingo beszéde a Zeneakadémián

2016. augusztus 8.

Az Europa Nostra elnöke 2016. augusztus 7-én mondott köszöntőt a Zeneakadémián az intézmény által elnyert Europa Nostra nagydíj és Európai Örökség cím leleplezésekor.

Tisztelt uniós biztos úr, rektorhelyettes úr, kedves kollégák!

Nagy öröm számomra, hogy ismét itt lehetek a Zeneakadémián, ezúttal mint az EUROPA NOSTRA elnöke. Együtt ünnepelhetjük, hogy a Zeneakadémiát Európai Örökség-díjjal tüntették ki azért a csodálatos és rendkívül aprólékos rekonstrukciós projektért, mely e közszeretetnek örvendő intézménybe új életet lehelt.

Az Európai Örökség-díj az európai kulturális örökség legszínvonalasabb projektjeit ismeri el. Ezt a programot az Európai Unió támogatja, és az Europa Nostra szervezet bonyolítja. Ezért is nagyon boldoggá tesz, hogy ma itt lehetek Navracsics Tibor úr mellett, aki elkötelezett európaiként velünk együtt hisz Európa kulturális örökségének erejében.

Navracsics biztos úr, sokat jelentett számomra, hogy tavaly májusban szülővárosomban, Madridban üdvözölhettem Önt, ahol szintén együtt vehettünk részt az Európai Örökség díj átadóján a zene egy másik európai templomában, a Zarzuela Színházban.

Ma hasonlóan nagy öröm számomra ismét találkozni Önnel, ezúttal az Ön hazájában, Magyarországon, ebben a az igen előkelő zenei oktatási és koncertközpontban Budapest városában, ahol szerdán este alkalmam nyílik egy csodás örökségi helyszín, az ikonikus Szent István Bazilika előtt fellépni.

Liszt Ferenc, a Zeneakadémia, azaz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem névadója, maga is ízig-vérig európai zeneszerző és muzsikus volt, aki a kontinens sok szegletében élt, koncertezett és komponált. Nem csak együtt zenélt, de intenzív eszmecserét is folytatott Chopinnel, Saint-Saëns-zal, Grieggel, Berliozzal és Wagnerrel, csak hogy néhány zeneszerzőt említsünk. Liszt segítette embertársait, harcolt művészekért és emberbarát ügyekért szerte Európában. Ő volt a 19. század egyik legkiemelkedőbb zenepedagógusa, és ekként a Zeneakadémia büszke alapítója. Ez az intézmény az ő öröksége! A Zeneakadémia azonban nem csak az ő kézjegyét viseli magán, hanem sok más muzsikusét és zeneszerzőjét is, úgy, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy mint drága barátom, Solti György. Mindannyiuk emlékét őrzik ezek a falak. A gyönyörűen felújított épületben érezni lehet ma is jelenlétüket. Ebben a káprázatosan helyreállított épületben alkotó szellemük tovább él.

Szervezetünk zsűrije a Zeneakadémia rekonstrukciós projektjét a műemléki helyreállítás kiemelkedő példájaként értékelte, mely távolról sem volt egyszerű vállalkozás. A intézmény épületében fenséges módon mutatkozik meg a Magyarországon szecesszióként emlegetett Art Nouveau stílus, mely egy igazi gyönyörű európai „Tema con Variazioni”. Jellegzetessége az esztétikum pompázatosságának és az innovatív, funkcionális iparművészetnek az ötvözése. De manapság a nemzetközi koncertélet színvonala sokkal magasabb igényeket támaszt, mint 1907-ben, így az épület finom építészeti megoldásainak és történelmi jellegének megtartása mellett, új, modern technológia beépítésére volt szükség. Az eredmény elsőrangú lett, gratulálok hozzá!

Az Europa Nostra elnökeként, de muzsikusként is, szívből gratulálok mindazoknak, akik erejüket megfeszítve dolgoztak ezen a projekten, de azoknak is, akik anyagilag tették lehetővé a rekonstrukciót. Nem lehetünk elég hálásak azért, hogy az Európai Unió a strukturális alapokon keresztül létfontosságú támogatást nyújtott. Reméljük, hogy a jövőben még nagyobb arányú támogatás lesz biztosítható a hasonló kiemelkedő kulturális projektek számára.

Nem szeretném kihagyni a sorból, hogy nemrégiben a Zeneakadémia az Európai Örökség címet is elnyerte. A címet az Európai Unió olyan örökségi helyszíneknek ítéli oda, melyek szólnak közös európai történelmünkről. Ez a döntés is bizonyítja, hogy a Zeneakadémia múltja, jelene és jövője Európa és az európaiak számára óriási szimbolikus jelentőséggel bír. Higgyék el, számomra nagy boldogság, hogy a zenét Európa és az európai identitás nélkülözhetetlen építőkőveként ismerték el.

Idén februárban, egy rövid éjszakai látogatás alkalmával nagy gyönyörűséggel hallgathattam meg egy igen tehetséges fiatal zongoristát a Zeneakadémiára. Az ifjú tehetségek megismerése, bátorítása tanítása és a velük történő együttes kibontakozás mindig újra felszítják bennem is a tüzet. Szilárd meggyőződésem, hogy a zeneoktatás – és általában a kultúra-oktatás – sokkal nagyobb figyelmet érdemel a jövőben.  Ha nem ismerjük eléggé saját kultúránkat, hogy érthetnénk meg és tisztelhetnénk más kultúrákat Európán belül és kívül? Ha nem ismerjük a gyökereinket, hogyan nézhetünk a jövő elébe reménnyel és nyitottsággal? Ha nem úgy fordulunk a kultúrához és a zenéhez, hogy a lelkünk táplálkozzon belőle és megerősödjön tőle, hogyan tudnánk a mai megosztottsággal és félelmekkel teli időket átvészelni?

Az Europa Nostra és jómagam éppen ezért nagyon is számítunk az Európai Bizottságra és Navracsics biztos úrra, és nem utolsósorban az európai kormányzatokra, hogy a következő évek során erős hidakat építsenek az oktatás és a kultúra területei között.

Végezetül szeretném Önöknek elmondani, mennyire várjuk – az Europa Nostra is és én is – az Európai Kulturális Örökség Évét, melyet az Európai Bizottság és Navracsics biztos úr 2018-ban terveznek megrendezni.

Legyen a 2018-as esztendő alkalom arra, hogy a különböző örökségi kezdeményezések szerte Európában összekapcsolódhassanak, és mindenki számára világossá tegyék, hogy Európa kultúrája és kulturális öröksége valóban élő és termékeny, és hogy a közös kulturális örökség Európa egyik összetartó ereje. Őszintén reméljük, hogy a Zeneakadémia vállalja, hogy az Európai Kulturális Örökség Évének egyik kiemelt nagyköveteként ünnepelje és tegye széles körben elérhetővé Európa zenei és kulturális örökségét 2018-ban, és azt követően is!

(Fordította: Huppert Anna)

Címkék