A két magyar nem csak játszotta a zenét, ők maguk voltak a zene – minden idegszálukban – egészen az ujjuk hegyéig.

Adelheid von Schorn Reményiről és Lisztről

Orgonaavató hangverseny beharangozó filmetüd

Rektori köszöntő – Orgona

Több mint száztizenegy éve, 1907. május 15-én szólalt meg először a Nagyterem koncertorgonája, amelynek homlokzata az elmúlt évszázad során a magyar zenei élet szimbólumává vált. A Voit & Söhne orgonaépítő műhely e kivételes hangszerének 1967-ig volt otthona ez a karzat, majd a sípok elnémultak, mögéjük egy másik orgona épült, a homlokzat csendes díszlet maradt – egészen mostanáig. Októbertől újra szól az orgona a Nagyteremben, megszólalhatnak végre a világ orgonairodalmának legszebb darabjai. Orgonabérletünk előadásai bemutatják a hangszer különböző arcait: a jól ismert barokk művektől a német romantikus repertoáron át a különleges kamarazenei műsorokig, és a legnagyobb magyar szerzőkig tart a válogatás. Engedjék meg, hogy egyet kiemeljek ezek közül, amelyet az orgonaavató ünnepi estén is műsora tűztünk: Liszt B-A-C-H preludium és fúgáját. Ezzel a művel egyszerre tisztelgünk iskolánk alapítója előtt, a legnagyobb orgonamuzsikus, Johann Sebastian Bach előtt, és azok előtt, akiknek álma közös álmunkká vált, és mára megvalósult: akik minden követ, sípot és billentyűt megmozgattak azért, hogy a Voit-orgona kivételes, semmihez nem hasonlítható hangja újra betölthesse ezt a páratlan hangversenytermet.

 

Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora