Művészi szempontból álljon szemünk előtt, hogy a teljes technikai készség csak eszköz arra, hogy a lélek megszólalhasson...

Dohnányi Ernő főigazgatói székfoglalója

Gálakoncerttel ünnepelte 140 éves jubileumát a Zeneakadémia

2015. november 16.

A Zeneakadémia többet jelent egyszerű oktatási intézménynél, mára valódi legendává vált – hangsúlyozta az intézmény fennállásának 140. évfordulója alkalmából adott díszhangverseny előtt Dr. Vigh Andrea rektor.

Fotó: Zeneakadémia / Tuba Zoltán (Kattintásra galéria nyílik)

 

Vigh Andrea felidézte: a tudósítások szerint a 140 évvel ezelőtti megnyitón is érezhető volt az a bensőséges légkör, amelyet maga is annyira szeretne visszahozni, noha a Zeneakadémián ma már több mint 150 tanár oktat csaknem 800 diákot. Mégis fontos, hogy valamiféle meghitt zenei otthonná váljon a Zeneakadémia, az itt fellépő művészek és a közönség viszonyát a közvetlenség határozza meg - fűzte hozzá. A rektor szerint a Zeneakadémia szó a magyarok számára nem pusztán egy oktatási intézmény-típust jelent: "azért írjuk nagy z-vel, mert 140 év alatt intézményünk valódi legendává vált".     Ennek megerősítésén dolgozik a mai vezetés is, egyaránt előmozdítva az oktatási együttműködéseket, és a világ vezető művészeit megnyerve a Zeneakadémia koncertjeire - jegyezte meg Vigh Andrea, hozzátéve, hogy a következő nemzedék oktatásának aprómunkáját épp olyan fontosnak tartják, mint a "nagyvilági sikert".

 

Fotó: Zeneakadémia / Tuba Zoltán (Kattintásra galéria nyílik)

 

"A Zeneakadémiára már csak azért is szükség van, hogy legalább egy hely legyen Magyarországon, ahol a harmónia játszik főszerepet" - idézte Erkel Ferencet Batta András, a Zeneakadémia Baráti Körének új elnöke, az intézmény korábbi vezetője. Mint emlékeztetett, a Zeneakadémia "az elmúlt években nagyon sokat kapott": az intézmény 14 milliárdos beruházással született újjá, így mára mind tartalmában, mind infrastruktúrájában világszinten is egyedülálló. Batta András elmondása szerint ma már baráti köre is létezik a Zeneakadémiának, amely 122 évvel az intézmény megalapítása után alakult meg, és azóta több mint 200 millió forinttal támogatta az Akadémia projektjeit.

 

Fotó: Zeneakadémia / Tuba Zoltán (Kattintásra galéria nyílik)

 

A Zeneakadémia ünnepi hangversenyén jelen volt Áder János köztársasági elnök és Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke is. A koncerten Kocsis Zoltán megbetegedése miatt Ménesi Gergely vezényelte a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát, előadásukban az intézmény négy legnagyobb hatású tanáregyénisége: Liszt, Bartók, Dohnányi és Kodály egy-egy műve szólalt meg. Az est szólistája, Kelemen Barnabás hegedűművész a szünet előtt Johann Sebastian Bach d-moll chaconne-jával emlékezett a pénteki párizsi merényletek áldozataira.

Az ünnepi koncertet megelőzően két szűk körű bemutatóra is sor került. A Zeneakadémia történelmi tantermei sorában elsőként a Bartók Terem (XIV.) dekorációja készült el. A dr. Vikárius László zenetörténész professzor, a Bartók Archívum igazgatója által összeállított, és a Kommunikációs igazgatóság, illetve a Főmérnökség gondozásában elkészült öt tabló Bartók és a Zeneakadémia kapcsolatát mutatja be. A fotókkal, dokumentumokkal és idézetekkel gazdagon illusztrált összeállítás Bartók növendék-éveivel indít, majd mint zongoratanárt, kamarazene-partnert és kollégát, illetve mint koncertező művészt mutatja be, külön megállapodva legendás 1940-es búcsúkoncertjénél. A záró tablón Bartók zeneakadémiai tanítványainak névsora olvasható, s bár sok jelentős tanítványa magánúton vett tőle órákat, a lista így is impozáns – hangsúlyozta Vikárius László a tablókat bemutatva.

 

Fotó: Zeneakadémia / Tuba Zoltán (Kattintásra galéria nyílik)

 

A Bartók Terem dekorációját követően a 140. születésnapra megjelent tanulmánykötet bemutatója következett. A Rózsavölgyi Kiadóval közösen megjelentetett, és online változatban is a nagyközönség elé tárt Szekvenciáktól a szimfóniákig – tanulmányok Liszt, Bartók és Ligeti 140 éves Zeneakadémiája tiszteletére című különleges kötet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kutatási portfólióját reprezentálja, hiszen az Erkel és Liszt által létrehozott „világra szóló” intézmény nemcsak gyakorló muzsikusok képzésében játszik meghatározó szerepet, hanem egyetemi rangjához méltó módon, a kutatások terén is aktív, s Magyarország és Európa tudományos életének krémjéhez tartozik. Hazánk máig egyetlen zenetudományi tanszéke Kodály ösztönzésére 1951-ben kezdte meg működését, s ma már PhD-doktori program is kapcsolódik hozzá, de szintén világszínvonalú kutatási profillal bír az éppen negyedszázada Dobszay László vezetésével újraindult Egyházzene Tanszék, illetve a harminc esztendeje a Régi Zeneakadémia épületében működő Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont. A Zeneakadémia tudományos műhelyeinek kiválóságai – találunk köztük professor emeritát, volt és jelenlegi tanszékvezetőt, oktatókat, kutatókat, doktoranduszokat egyaránt – által jegyzett tizenegy tanulmány a nyugati zene történetének közel ezer évéből meríti témáit, szerzőik pedig kivétel nélkül erős szálakkal kötődnek alma materükhöz. Mint Fazekas Gergely szerkesztő a bemutatón elmondta, a 240 oldalas kötet teljes terjedelmében le is tölthető a Zeneakadémia honlapjáról.
 

Fotó: Zeneakadémia / Tuba Zoltán (Kattintásra galéria nyílik)

 

Szintén a jeles alkalomra készült el a Zeneakadémia főhomlokzatának díszkivilágítása. A legmodernebb technikát képviselő LED világítótestek és fényvetők – melyek egy része az épületen, rejtetten, másik részük a Liszt Ferenc téren álló kandelábereken kapott helyet – alkotta hatásvilágítást a két nappal korábban megrendezett rendhagyó sajtótájékoztató keretében avatta fel dr. Vigh Andrea, s mostantól minden este fényárba borítja a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri főhomlokzatát, illetve a Király- és Dohnányi utcai homlokzatok tér felőli szakaszát. A fénypontjához ért ünnepi évad szintén november 12-én bemutatott koncert- és bérletújdonságairól ide kattintva lehet többet megtudni.

Zeneakadémia / MTI

Címkék