A Zeneakadémia Koncertközpont

A nemzetközi zenei életben referenciapontként számon tartott épület, intézmény és koncerthelyszín megnevezésére ugyanazt az egy szót használja a köznyelv: Zeneakadémia. Miért különböztetjük meg mégis a patinás egyetem oktatási és – Zeneakadémia Koncertközpont név alatt – hangversenyrendezési tevékenységét?

A kérdést már 1997-ben a Muzsika folyóirat hasábjain körüljárta Kárpáti János zenetörténész professzor, a Zeneakadémia Központi Könyvtárának egykori igazgatója: „A hangversenylátogató számára ez a kérdés soha nem merült fel […]. A hangversenylátogató ugyanis a Zeneakadémia Nagytermébe vagy Kistermébe jött, ahol elegáns környezetben és ideális akusztikai körülmények között hallgathatta például Bartók Béla és Dohnányi Ernő zongorázását, Hubay Jenő és Zathureczky Ede hegedűjátékát, akik épp ennek az intézetnek voltak tanárai vagy igazgatói. Az itt tanulók számára azonban ez nem volt mindig ilyen egyértelmű." 1875-ben az intézmény hivatalosan az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia címet kapta, és ezt az elnevezést vésték az 1907-ben átadott, s 2013 őszére kívül-belül megújult Liszt Ferenc téri épület homlokzatára is. A szecessziós zenepalota logikusan az intézményről kapta a nevét – utóbbit azonban a későbbi évtizedekben hivatalosan Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, majd Egyetemmé nevezték át. A név problémája a Zeneakadémia további bővülésével és növekedésével meghatározó kulcskérdéssé nőtt, hiszen e páratlanul sokszínű kulturális fellegvár tucatnyi helyszínt és intézetet – egyebek mellett a Liszt Múzeum, Kodály Intézet, vagy éppen a Ligeti György épület – integrál, s 2013-tól önálló koncertszervezési tevékenységet is folytat, s ezzel kettős képességű egyetemmé alakul.

A felújítás előtti időkben a Zeneakadémia néhány kivételtől eltekintve csak az oktatáshoz kötődő programokat bonyolította saját szervezésben. A koncertek zöméhez a termet adta az intézmény, nem volt részese a műsor alakításának. Mostantól ez a helyzet megváltozik: a Zeneakadémia maga szervezi a hangversenyek nagy részét, de a termek természetesen nyitva állnak az itt koncertező művészek és zenekarok előtt is. A saját koncertszervezés révén az egyik legrangosabb európai zenei felsőoktatási intézmény tanárai és hallgatói is többször jutnak koncertezési lehetőséghez, be tudjuk mutatni azokat a tehetségeket, akik reményeink szerint keresett művészei lesznek majd a nemzetközi koncertéletnek, de ugyanilyen fontos számunkra, hogy jelen legyenek a legnagyobb hazai és külföldi előadók. Ezt az új, az Egyetem életében korábban jelen nem lévő kulturális, hangversenyszervező tevékenységet takarja tehát a Zeneakadémia Koncertközpont, mely a közeljövőben a legmodernebb HD-minőségű stúdió-berendezések, a kamerarendszer és a professzionális hangtechnika alkalmazásával tartalomgyártóként is színre lép.

 „Átváltozott az épület. Megmaradt a régi üzenet, és ezt erősítette meg a racionális korszellem: átgondolt, gyakorlati funkcióval rendelkező terek keletkeztek a belső udvarokon (büfé és rendezvényterem), az alagsorban (zenekari öltözők, hang- és képstúdiók, hangszerraktár), a színpad mögött (a színpadi szerviz csapatának helyei) és a tetőtérben (gépészet). A felső emeleteken oktatunk, az alsókban hangversenyezünk. Bár a liftek megjelenése a Házban szenzáció, mégis – átvitt értelemben – a lépcsők a fontosak. Ezek vezetnek az oktatástól a hangversenyezésig, a műhelyből a nyilvános megmérettetéshez. Gradus ad Parnassum! Nemcsak az épület intézménye, de az intézmény épülete is átalakul. A koncertszervezés immár a zeneművészeti egyetem alaptevékenységei közé tartozik. Szakszerűen így mondják: kettős képességű lesz a szervezet. A pedagógia és a kultúra oly közel kerülnek egymáshoz, mint a falakon látható nevető és komor szatírfejek. Hitvallásunk: ápolni a pedagógia kultúráját és a kultúra pedagógiáját." (dr. Batta András zenetudós, a Zeneakadémia volt rektora)

„Liszt Ferenc Zeneakadémiája olyan tradíciókkal, múlttal és potenciállal rendelkezik, amelyre bátran lehet építkezni - most a művészeti és oktatási tevékenységet kíséreljük meg a lehetőségeinkhez mérten kiteljesíteni, és kulturális oldallal kiegészíteni.Hosszútávon akkor működhet jól az intézmény, ha a két tevékenység egymást segíti, és ha a fenntartó a kulturális oldal fontosságát felismerve garantált működést tud biztosítani a koncertszervező tevékenységnek is. Erre minden esély adott, hiszen a döntéshozók számára is világos, hogy Budapest zenei életében a legmagasabb minőséget képviseli a Zeneakadémia, lévén az a bölcső, ahol a magyar zenei élet főszereplői nevelkednek. A Zeneakadémia célja, hogy frissebb, élőbb, a napi újdonságokat is felmutató, progresszívebb zenei közeget teremtsen meg, amire egy kisebb hagyományú, saját, állandóan megújuló belső erőforrással nem rendelkező, befogadó intézmény aligha lehetne képes." (Dr. Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora)

140 éves élő történelem, a Liszt alapította világhíres egyetem, a 108 éves zenepalota, a fenti csoda tökéllyel rekonstruált mindennapi helyszíne, amely mostantól saját koncertszervezésbe kezd: a kettő együtt szinte páratlan, új entitás. Tágas Európa kicsiny országának közepén a zene misztériumának kulcshelye. Világbrand, ha úgy tetszik, modernül szólva.