Fokozatosan emelni kell a zeneművészet megértésének, kultiválásának és gyakorlatának színvonalát. Ez a feladat főképp az új Akadémiára hárul.

Liszt Augusz Antalhoz

A zenei szakképzés megújításáról tanácskoztak a Bartók Konzervatóriumban

2015. május 27.

Úttörő szerepet kíván vállalni a Zeneakadémia és gyakorlóiskolája a zeneművészeti oktatás elméleti képzésének átalakításban – hangzott el az „Art invented us” címmel május 22-én megrendezett konferencián.

A nyilvános szakmai fórumot Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki köszöntőjében felhívta a figyelmet a művészeti szakképzés minőségének fontosságára. Mint hangsúlyozta: "akkor beszélhetünk munkaerőpiaci szempontból sikeres művészeti szakképzésről, ha az a minőséget célozza, és el is éri." Éppen ez a célja a zeneművészeti oktatás elméleti képzésének átalakításban úttörő szerepet vállaló Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek és gyakorlóiskolájának, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakközépiskolának. Dr. Benkő Szabolcs, az intézmény igazgatója, egyben a rendezvény moderátora úgy vélte, a Zeneakadémia eddig elért eredményei jelentősnek mondhatók és megosztásra érdemesek.

Mint Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora előadásában elmondta, tavaly augusztusban egy új, szervezettebb elméleti oktatási rendszer kidolgozása  kezdődött meg a Bartók Konzervatóriummal és más zenei szakközépiskolákkal együttműködésben. Tapasztalatai szerint a diákok kisebb tárgyi tudással, gyakorlatlanabbul érkeznek a zeneakadémiai felvételire, mint a korábbi évtizedekben. A rektor asszony kitért a közép- és felsőfokú zeneelméleti oktatás összehangolásának fontosságára, a középiskolák kimeneti és a zenei felsőoktatás bemeneti szintjének harmonizálására, valamint kiemelte a zeneoktatás szerepét a közoktatásban is. „Az ének-zene oktatásnak örömteli, sikerorientált készségfejlesztésnek kell válnia, amely már az óvodában elindul” – hangsúlyozta. Elmondása szerint a zeneoktatásban szerephez kell juttatni a 21. század technológiáit is, a Kodály-módszert bátran lehet ilyen eszközökkel adaptálni a modern korhoz. „Nem kérünk heti öt énekórát a mindennapi testnevelés mintájára, de számukat legalább heti kettőre fel kellene emelni, azaz 50 százalékkal növelni kéne ahhoz, hogy jó eredményeket lehessen elérni” – tette hozzá Vigh Andrea. Kérdésekre válaszolva kitért arra is, hogy az éneklést, a hallás és ritmusérzék fejlesztését már a 3-6 éves korosztálynál érdemes lenne elkezdeni úgy, hogy a gyerekekkel lehetőleg ének-zenében képzett pedagógusok foglalkozzanak. Megemlítette a budapesti Városmajorban létrehozott zenei mintatagozatot, amely keretében óvodától érettségiig egységes képzésben részesülhetnek a gyerekek. A „Kodály-módszer a 21. században” néven beharangozott projektet nemrég a helyszínen tanulmányozták vidéki egyetemek zeneművészeti karairól érkezett oktatók, dékánok – mondta el Vigh Andrea, hozzátéve: a Zeneakadémia által koordinált program idővel komoly módszertani központtá nőheti ki magát.

 

Vigh Andrea és Odrobina László a TV2 Mokka című műsorának is nyilatkozott

 

A konferencia következő panelében Magyar Margit szolfézstanár, a Tóth Aladár Zeneiskola korábbi igazgatója tartott előadást a zeneiskolás korosztály oktatásának kérdéseiről. Interaktív prezentációjában kitért különböző módszertani kérdésekre, illetve az IKT-eszközök alsófokú zeneoktatásban való használatának előnyeire és hátulütőire. A délelőtt lezárásaként Dr. Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia oktatási rektorhelyettese tartott előadást a zenei felsőoktatás új típusú tanárképzési szisztémájáról, felvázolta az európai és a magyar képesítési keretrendszereket, illetve a rendszerek közti átjárási lehetőségeket, amelyek a külföldön való továbbtanulás lehetőségeit segítik. Kitért a korábbi évek művésztanári képzésére, és részletesen bemutatta a Zeneakadémia újonnan bevezetett tanárképzési modulját. A Zeneakadémia két éves művészi MA-ra épülő tanári képzése az alap - és középfokú intézményekben való oktatáshoz ad képesítést; míg az osztatlan, 4+1 éves szakok elvégzésével alapfokú, illetve az 5+1 éves tanári szakok elvégzésével alap- és középfokú intézmények hangszer- illetve elméletoktatására nyerhetnek képesítést a hallgatók.

A délutáni szekcióüléseken tanulságos eszmecserére is lehetősége nyílt a hallgatóságnak intézményvezetők, zenepedagógusok és diákok aktív részvételével. Benkő Szabolcs a zeneoktatás intézményrendszeréről és működésének kérdéseiről, Dr. Németh Márta, a házigazda intézmény szakmai igazgatóhelyettese pedig a gyakorlati oktatás tapasztalatairól tartott vitafórumot. A konferencia utolsó előadójaként  Szirányi Borbála, a Zeneakadémia Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének tanára Kodály zenepedagógiai koncepciójának napjainkban történő alkalmazásáról beszélt. Szirányi felhívta a figyelmet az óvodás korúak rendkívül magas zenei fogékonyságára, és a zeneoktatás élményszerűségének fontosságára, tanítási módszerük jelentős sikereit pedig egy gyerekelőadásról készült videofelvétellel prezentálta.

„Hazánk zeneoktatása igen erős tradíciókra támaszkodhat. Nagyon fontosnak tartom, hogy erről a fiatalabb és idősebb generációk is őszintén beszélhessenek egymással, s a mai alkalom nagyon termékeny és értékes szakmai eszmecserének bizonyult” – értékelte Benkő Szabolcs a nap végén a konferenciát, s hozzátette, hasonló szakmai fórumot a jövőben is legalább évi rendszerességgel kíván megrendezni a Zeneakadémia és gyakorlóiskolája.

 

MTI / zeneakademia.hu

Címkék