Liszt szerepe a zongorajátszásban ugyanaz, mint Euklideszé a geometriában.

Alan Walker

Megtalálni a hangban a csendet

2019. június 25.

Rajk Judit énekművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének docense elszántan hisz a liturgikus dallamok lélekemelő hatásában. Legközelebbi zeneakadémiai hangversenyén a vallási misztériumok világába kalauzolja az elmélyülésre vágyó közönséget a Zene világnapján, október 1-én.

A Zeneakadémia Nagytermében ritkán csendül fel egész estés, egyházzenei műsor. Miért tartja fontosnak a liturgikus művek koncerttermi megszólaltatását?

Az Egyházzene Tanszék oktatójaként ars poeticám – amely Dobszay László szellemi örökségére alapul –, hogy vigyük ki a templomokból az egyházi zenét, ugyanakkor engedjünk be nem szigorúan vett liturgikus műveket is a szakrális térbe. Sokan ugyanis csak a templomokban találkoznak élő zenével, de az sem jó, ha a liturgikus muzsika megreked a falak között. Művészi munkámban a liturgikus darabok megismertetésére törekszem a szélesebb közönséggel, a templomokon kívül is.

 

Rajk Judit, Přemysl Vojta, Pétery Dóra

 

Az októberi koncert címe Mysteria Religiosa, az igényesen összeválogatott repertoár tehát a vallásos elmélyülés témáját öleli fel. Hogyan jelenik meg e központi elem az egyes darabokban?

Egy liturgiában a hívő részese lesz a titoknak. Ezen a koncerten a Zeneakadémia közönségét próbáljuk bevonni e misztériumba. A Myteriosa Religiosa mottót Liszt Ferenc  – a koncerten is elhangzó – Rózsafüzér (Rosario) című műve ihlette: a három Rózsafüzér-titok (öröm, fájdalom, dicsőség) latin megfelelőiből alkottuk meg. Az első részben Liszt Krisztus oratóriuma egy rövid részlete, az O filii et filiae húsvéti feltámadási himnusz is elhangzik majd, e mű érdekessége, hogy a szerző utasításba adta, hogy ebben a tételben az előadók (jelen esetben a többségében tanítványaimból álló Schola Academica nőikara) nem látszódhatnak a színpadon. Ezért a Nagyterem rejtett szegleteiből hallhatjuk majd az énekhangokat, és újabb titok lesz, honnan. A félidő másik főszereplője Saint-Saёns, akinek többek között egy befejezetlen és nemrég felfedezett művét, az Offertoire pour orgue et cor chromatique-t mutatjuk be. A mű főtémája ugyanaz a húsvéti himnusz, ami a Liszt műben is megszólal. A közreadó az előadók számára több lehetőséget adott a befejezésre, így most maradjon az is titok a koncertig, hogy az előadók hogyan zárják majd a félbe maradt művet.

A második részben ismeretlen kortárs művekből válogattunk. Samuel Ducommun svájci orgonista-zeneszerzőt nem ismeri a magyar közönség, a lányától kaptam művét, egy kürtre és orgonára írt templomi szonátát. Ezt követi Arvo Pärt két vokális kamaradarabja, ezek ugyan nem szakrális művek, de mindkettőt áthatja a révület, a miszticizmus, a természetfeletti utáni vágy. A hangverseny végén pedig Naji Hakim, a libanoni-francia komponista – aki nem mellesleg orgonistaként Messiaen helyét vette át a párizsi Sainte-Trinité templomban – liturgikus szvitjét adjuk elő, amelynek tételei között kíséret nélküli keleti énekeket szólaltatok majd meg. A félidő szinte egésze magyarországi bemutató (így egyfajta titok) lesz. Ne feledjük, a koncerttel a Zene világnapját is ünnepeljük, így a kezdő mű a zene védőszentjét, Szent Cecíliát idézi meg egy Liszt-dallal.

 

Meséljen a hangverseny közreműködőiről!

Pétery Dóra orgonaművész kollégámmal együtt tanítunk az Egyházzene Tanszéken, hasonlóan gondolkodunk, nem csak zenéről, így természetes volt, hogy ha a koncerten az orgona az egyik főszereplő, akkor ő lesz a partnerem. Kórusnak a tanítványainkat kértem fel, továbbá szerettük volna, ha még egy szólóhangszer középpontba kerül az orgona és az énekhang mellett. A kürt mellett döntöttünk, így izgalmas hangszer-összeállítást hallhat majd a közönség, különleges művekkel. Eredetileg közeli barátomat, az amerikai David Coopert kértem fel, ám ő Riccardo Muti meghívására szeptembertől elnyerte a Chicagói Szimfonikusok kürt szólista állását, így nem tud most velünk lenni, helyette egy másik régi ismerős, a kiváló kürtös cseh Přemysl Vojta jön el Budapestre.

 

Mit jelent Önnek, illetve milyen mondanivalót közvetít az egyházzene a ma embere felé?

Az a tapasztalatom, hogy e zajos és gyors világban jól esik kicsit megpihenni és elcsendesedni. Koncertjeimen ezt a belső csendet keresem és próbálom közvetíteni. Műsoraimban felvállaltan liturgikus és olyan világi műveket keverek, amelyekben megtalálható egyfajta hit, szilárd meggyőződés, humanizmus, moralitás. Remélem, ha valaki meghallgatja majd zeneakadémiai koncertünket, megleli, felfedezi benne mindezt. Kurtág Györggyel dolgoztam a közelmúltban, aki  próbált rávezetni, keressem meg a hangomban a csendet. Szeretném ezt az üzenetet továbbvinni az októberi hangversenyre is.

 

Unger Anna