Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelvben való sajnálatos tudatlanságom ellenére születésemtől a sírig szívemben és érzéseimben magyar maradjak, és ennek megfelelően odaadóan elő kívánjam mozdítani a magyar zenekultúra ügyét.

Liszt Augusz Antalnak
4. Kobzos nap a Zeneakadémián - koncert

2020. május 15. 19.00-21.00

Külső helyszín

4. Kobzos nap a Zeneakadémián - koncert A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A rendezvényt a járványügyi helyzet miatt FB-közvetítés formájában tartjuk meg május 15-én, amely egyúttal a Zeneakadémia mesterkurzusa is. A Kobzos nap a Zeneakadémia szervezésében valósul meg, koncepció: Bolya Mátyás és Szlama László.

Az immár hagyományossá váló rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épül. A koboz történetével, illetve az oktatásban és előadóművészetben betöltött szerepével foglalkozó, a teljes szakmát megszólító rendezvény 2016-ig váratott magára, annak ellenére, hogy a hangszer egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon. A korai empirikus megközelítés ma már kiegészül az LFZE Népzene Tanszékének tapasztalataival és a legújabb hangszertörténeti kutatások eredményeivel is. A konferenciát záró esti koncert a kobozt ezúttal történeti zenei környezetben mutatja be. 

Rendezvényünkkel igyekszünk minél szélesebb réteget megszólítani. Az elmúlt évek tapasztalatai visszaigazolták, hogy a Kobzos nap egyaránt érdeklődésre tarthat számot a tudomány képviselői (zenetörténészek, népzenekutatók, hangszertörténettel foglalkozó szakemberek stb.), az oktatás résztvevői (tanárok és diákok a művészetoktatás alap- és középfokáról, oktatók és hallgatók az egyetemi képzésből), valamint az előadóművészek körében is (népzenészek, történeti zenével foglalkozó előadóművészek, a világzene képviselői stb.). Emellett – leginkább a koncertek és a zenével illusztrált előadások esetében – a laikus közönség érdeklődésére is számítunk.

Hiszünk abban, hogy a kobzosok sokszínű tevékenysége – az előadóművészet, az oktatás és a kutatás területén egyaránt – képes egymást erősíteni, így biztosítva a hangszer jövőjét.

 

Dallamok a középkortól a reneszánszig, három részben

 

Fantáziák és intavolációk – Nagy Csaba lantestje

Nagy Csaba: Fantázia (Dufay  „Adieu ces bons vins de Lannoys” című chansonjának parafrázisa)

Francesco Spinacino: Recercare

Francesco da Milano: De mon Triste (Jean Richafort művének intavolációja)

Alfonso Ferrabosco: Fantázia (Clemens non Papa: „Erravi sicut ovis” című motettájának paródia fantáziája)

John Dowland: Preludium és 6. Fantázia


Nagy Csaba (lant)

 

A vörös könyvtől Balassiig – Király Nóra, Bolya Mátyás és Szlama László koncertje

Laudemus Virginem; Splendens Ceptigera; O Virgo Splendens (Llibre Vermell de Montserrat)

Stella splendens; Cuncti Simus Concanentes (Llibre Vermell de Montserrat)

Velencei lantos

Rosa dans rosas; Santa Maria amar (Cantigas de Santa Maria)

Balassi Bálint, Bolya Mátyás: Borbála nevére


Király Nóra (ének, hárfa), Bolya Mátyás (koboz, citera, lant), Szlama László (koboz, ének)

 

 

Az LFZE Népzene Tanszék pengetős hallgatóinak koncertje (közreműködik Bolya Mátyás és Szlama László)

XVII. századi lantdallamok citerás átiratai (Légrády Eszter, Apró Anna és Bolya Mátyás)

Ballo ongaro; Alia polonica (Apró Anna, Bolya Mátyás)

XVII. századi magyar világi dallamok (Debreczeni-Kis Helga, Apró Anna)

Kollár Árpád, Apró Anna: Balladám (Apró Anna)

Cantigák és magyar párhuzam (Légrády Eszter, Gubinecz Ákos és Szlama László)



NKA_logo_2012
 

 

Rendező:

LFZE Népzene Tanszék

Támogató:

Nemzeti Kulturális Alap