Magyarország, ahol ma is alig élnek többen tízmilliónál, annyi muzsikust és oly sok kiváló zeneművet adott a világnak. Hálás vagyok, hogy ott születtem, és ott tanulhattam.

Solti György

2018. szeptember 14. 16.00-18.00

Külső helyszín

Schallinger-Foidl Artúr orgona diplomakoncertje a Müpában A Zeneakadémia saját szervezésű programja

J. S. Bach: e-moll prelúdium és fúga, BWV 548
C. P. E. Bach: d-moll csembalóverseny, Wq 23
Fischer: Urania - szvit a Musicalischer Parnassus sorozatból
Litaize: Prélude et danse fuguée

SZÜNET

Piroye: La Béatitude
Brahms: IV. (e-moll) szimfónia op. 98 - I. tétel (Paul Sterne átiratában)
Rossini: Kis ünnepi mise - O salutaris hostia; Agnus Dei

Schallinger-Foidl Artúr (orgona)

Schallinger-Foidl Artúr 1995-ben született, a Bartók Béla Konzervatóriumban Szathmáry Lilla, a Zeneakadémián Fassang László, Pálúr János, Ruppert István, Szabó Balázs és Spányi Miklós voltak tanárai. Érdeklődésének középpontjában a régizene és a historikus előadói praxis áll. Számos mesterkurzuson vett részt, az orgona és csembaló mellett viola da gambázni is tanult. 2014-ben megalapította saját együttesét, a Bacchus Consortot, de rendszeresen fellép más együttesekkel is. Diplomahangversenyén nagy hangsúlyt kap a régizene, ám a műsor fő irányelve, hogy bemutassa, miként idézi az orgona a zenekari hangzást a barokktól egészen a 20. századig. Johann Sebastian Bach egyik legnagyobb orgonaművén, az e-moll prelúdium és fúgán keresztül a középnémet orgonatradíciót ismerhetjük meg. Carl Philipp Emanuel Bach d-moll csembalóversenyének első tétele szembeállítja az orgona hangzását egy valódi zenekarral, a darab előadásában a Bacchus Consort működik közre. Bach egyik példaképe volt Johann Caspar Fischer, akinek Zenei parnasszus című sorozatból hallhatunk egy csembalószvitet. A német szerző műveiben erős francia hatás hallható, Urania című szivtjének tételei orgonán zenekari táncok benyomását keltik. Gaston Litaize Prelude et danse fugue című darabja visszautal a koncertet nyitó Bach műre, és szinte idézi annak fúgatémáját. A második félidő nyitánya Charles Piroye alkotása: La Béatitude című darabja a XIV. Lajos korabeli udvari zenekar hangzására emlékeztet, s ez nem véletlen: Piroye ugyanis Lully tanítványa volt. A koncert zárásaként romantikus művek hangzanak el: Brahms IV. (e-moll) szimfóniájának nyitótétele orgonaátiratban, majd két Rossini-ária, amelyekben a szólista mellett az orgona tölti be a zenekar szerepét. Rossini Kis ünnepi miséjéből az O salutaris hostiát, végül pedig a monumentális zárótételt, az Agnus Deit hallhatjuk.

Rendező:

Zeneakadémia, Müpa

Jegyár:

1 000 Ft