A két magyar nem csak játszotta a zenét, ők maguk voltak a zene – minden idegszálukban – egészen az ujjuk hegyéig.

Adelheid von Schorn Reményiről és Lisztről
Újévi nyitány Kovács Jánossal

2021. január 1. 18.00-21.00

Nagyterem

Újévi nyitány Kovács Jánossal

A Rádiózenekar és a Zeneakadémia közös újévi koncertje

Csak online

Újévköszöntő – népdal
Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80
Haydn: Esz-dúr trombitaverseny, Hob. VIIe:1 – 3. Allegro
Erkel: Hunyadi László – Palotás
Glinka: Ruszlán és Ludmilla – Nyitány
Dvořák: Rondó csellóra és zenekarra, op. 94
Dohnányi: Ruralia Hungarica, op. 32b – 2. Presto, ma non tanto, 5. Molto vivace
Bartók: 1. rapszódia, BB 94b
de Falla: A bűvös szerelem – Tűztánc
Kodály: Háry János – Intermezzo
Liszt: 2. magyar rapszódia
Brahms: Magyar táncok, WoO 1 – 6. magyar tánc

Fekete Borbála (népi ének), Seidl Dénes (trombita), Pusker Júlia (hegedű), Devich Gergely (cselló)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Kovács János
Műsorvezető: Bősze Ádám

Kétszáz éve a zenehallgatásnak még igen sokféle formája létezett Európában. A legelterjedtebb lehetőség a zárt körű esemény volt – ez arisztokrata palotákban rendezett estély éppen úgy lehetett, mint egy egyszerűbb vendégség, amelynek során köznemesi, polgári házakban szórakoztatták a meghívottakat néhány duett vagy szonáta előadásával. Emellett azonban éppen ebben az időben kezdett feltűnően emelkedni a nyilvános koncertek népszerűsége is, amelyekre már nem meghívóval, hanem belépődíj fizetése ellenében érkeztek az érdeklődők. Ezek sokszor fantasztikusan színes programot kínáló matinék voltak, amelyeken szimfóniatétel és hangszeres rögtönzés, operaária és kamarazene békésen megfért egymás mellett. Jóllehet később a hangverseny sokkal kötöttebb formát öltött, a tiszta zenei szórakoztatásra épülő műsorok – amilyen a mai, ismert nyitányokból és táncokból összeállított program –, most is közkedveltek, különösen olyan kitüntetett alkalmakkor, amilyen újév napja.

Rendező:

Zeneakadémia Koncertközpont, Magyar Rádió Művészeti Együttesei