Azok az én barátaim, akik az Ideált keresik meg; e téren, drága barátom, „felismerjük" és mindig fel fogjuk ismerni egymást.

Liszt Mihalovich Ödönnek

Életrajz - Kruppa Bálint

HEGEDŰ

Kruppa Bálint a hegedűvel először a népzenén keresztül, táncházakban találkozott. Az itt szerzett élmények hatására hatévesen kezdett hegedülni tanulni, és ezzel egy időben csatlakozott a Dobszay László vezette Schola Hungarica gyerekkórusához, melynek tagjaként alapos tudást szerzett a gregorián stílusban a rendszeres lemezfelvételek alatt. Tizenegy évesen már a Zeneakadémia Különleges Tehetségek Osztályában tanult Perényi Eszter növendékeként, aki zeneakadémiai évei alatt végig a legfontosabb mentora maradt. „Tőle tanultam meg a technikai alapokat, de nagy hatással volt rám a gondolkodásmódja, a zenéhez való hozzáállása és ízlése is.” A hegedű mellett Kruppa Bálint Fekete Győr István óráin zeneszerzést is hallgatott. „Sokat segít egy darab megértésében, hogy tapasztalataim alapján tudom átérezni azokat a szervező erőket, amelyek a zeneszerzőket hajtották a komponálás folyamatában. Az interpretációban is segítségemre van, ha átlátom, miért egy bizonyos hangot írt le a szerző, és miért nem egy másikat.” A tudományos szemlélet egyre meghatározóbb szerepet tölt be a hegedűművész életében, aki 2016-tól a Zeneakadémia Doktori Iskolájában folytat tanulmányokat. Doktori témájául Stravinsky hegedűműveit választotta – Stravinsky gyakorlatias, mindig a realitásból és a jelenből kiinduló művészetszemlélete rendkívül közel áll hozzá.

Kruppa Bálint a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának koncertmestereként – többek között Kocsis Zoltán irányításával – szerzett értékes zenekari tapasztalatokat. Ma elsősorban a kamarazenére koncentrál, saját kvartettjével, a Kruppa Vonósnégyessel rendszeresen mutatnak be új műveket. „A vonósnégyes hihetetlenül komplex műfaj, amelyben az egymásra utaltság rendkívüli módon megnyilvánul. A kvartettezés teljesen más hozzáállást igényel akár még a zongorás kamarazenéhez képest is, mind technikai, mind pszichológiai szempontból.” Rolla János, Wagner Rita, Gulyás Márta, Keller András, Devich János és Kelemen Barnabás valamennyien Kruppa Bálint meghatározó kamarazene tanárai közé tartoznak. Kelemen Barnabás (aki maga is Perényi Eszter-növendék) egyéni színeivel, előadásmódjával, a szokásostól eltérő megközelítésmódjával hegedűsként is fontos minta számára. „Tanáraim mellett Kocsis Zoltán volt az, aki mindig mint példakép lebegett a szemem előtt – mind mentalitásában, mind pedig közéletben vállalt szerepét tekintve. Minden egyes mű előadására úgy készült fel, hogy ne maradhasson számára fehér folt sem a hangokat, sem a háttértudást illetően. Mindig nyitott volt más művészetek felé, és túllépett azon, hogy a zenei életben pusztán mint zenész legyen jelen.”

A hegedűművész kamarazene és szóló kategóriában egyaránt számos versenyeredményt tudhat magáénak: 2013-ban a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen Szonáta kategóriában 1. díjat és különdíjat, Vonósnégyes kategóriában 2. díjat és különdíjat nyert, és ugyancsak 2. helyezést, illetve különdíjat kapott az Országos Zathureczky Emlékversenyen, 2014-ben. És bár a versenyeket a fejlődés szempontjából hasznos hajtőerőnek látja, úgy véli, hogy a kamarazenei fesztiválok legalább ilyen jó lehetőségek a bemutatkozásra. 2013-ban részt vett a Lockenhaus Kammerfesten, és olyan kortárszenére koncentráló fesztiválok állandó közreműködője, mint a Concerto Budapest által megrendezett Hallgatás Napja vagy a pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál. 2015 a díjak éve volt a hegedűművész számára: elnyerte a Fischer Annie Ösztöndíjat, a Gundel Művészeti Díjat, valamint a Junior Prima díjat is.

Koncertjein Kruppa Bálint mindig változatos, izgalmas kontrasztokat felvonultató programmal szerepel: „Általában kerülöm azt, hogy egy koncerten egy korszakból két mű szerepeljen, és arra törekszem, hogy a művek közt a lehető legnagyobb különbségek legyenek. A kortárszene például kiválóan alkalmas rá, hogy kizökkentse a hallgatót a megszokott kerékvágásból.” Mérföldkövet jelentett számára Bartók Hegedűversenyének előadása, és legfontosabb tervei közt szerepel Stravinsky Hegedűversenyének megszólaltatása, amelyet Bartóké mellett a műfaj 20. századi története legjelentősebb alkotásának tart. A kamarazene repertoárból Schubert C-dúr vonósötöse az a mű, amely évek óta stabilan egyfajta csúcspontként van jelen az életében.

A társművészetek is közel állnak Kruppa Bálinthoz, aki rajzol, fotózik, és komolyan foglalkozik a Magyarországon található, főleg középkori templomok építészetével. 2017 tavaszán a Kruppa Vonósnégyes önálló koncertsorozatot indít, melynek keretein belül Haydn A Megváltó hét szava a keresztfán című művét mutatják be eredeti formájában, a tételek között elmélkedésekkel, hét különböző helyszínen. „Én hiszek abban, hogy ha valaki zenét hallgat, az egyszerűen jobb ember lesz. A zene jó hatással van a személyiségre, és olyan helyzetek megoldásában is segít, amelyekkel másként nem lennénk képesek megküzdeni.”

Kruppa Bálint egy Nemessányi mesterhegedűn játszik, amelyhez 2014-ben a Zeneakadémia Baráti Körétől kapott hároméves használati jogot.

 

> REPERTOÁR

> FOTÓK

> HANG