Koncert és konferencia a Kodály Intézet és a Nemzetközi Kodály Társaság jubileuma alkalmából

05. October 2015

A Nagyteremben megrendezett ünnepi hangversennyel és nemzetközi konferenciával ünnepelte a Zeneakadémia a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Nemzetközi Kodály Társaság 1975-ös megalapításának 40. évfordulóját. A jeles alkalomból Kodályné Péczely Sarolta is nyilatkozott a sajtónak.

"Kodály örökösei vagyunk, itt a tudás, őrizzük a lángot, de reagálnunk kell a kor társadalmi és technikai változásaira: viszont csakis abból a tiszta forrásból, amelyből Kodály is merített" – mondta el kettős jubileum alkalmából rendezett szűk körű sajtóbeszélgetésen Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Vigh Andrea elmondása szerint az egy évvel ezelőtt a Kós Károly Ének-Zene Emeltszintű Általános Iskolával, a Városmajor utcai Óvodával és a Városmajori Gimnáziummal együttműködésben, a Kodály Intézet szakmai felügyeletével indított mintatagozat első évének eredményei nagyon bíztatóak. "A legfontosabbnak azt tartom, hogy már óvodás kortól egészen 18 éves korig átfogó zenei képzésben részesülnek a gyerekek. A korai kezdés kulcsfontosságú, mert a kicsik még nagyon nyitottak, idegpályáik nem záródtak még le, és az éneklést, ritmusgyakorlatokat, táncot teljesen természetesnek veszik. Ha idősebb korban kezdik a zenei képzést, a gyerekek sokszor feszengenek, nem kellően oldottak. Méréseket is végzünk arra vonatkozóan, hogy milyen élettani hatása van az emberi fejlődésre, ha valaki egészen kicsi korától kezdve zenei képzést kap" - mondta Vigh Andrea. A rektor kiemelte azt is, hogy hosszú távra tervezik a Kodály-módszert a 21. század technikai vívmányaival aktualizáló programot. A Zeneakadémia rektora az MTI-nek elmondta azt is: az egyetemhez tartozó kecskeméti Kodály Intézetnek igencsak leromlott az infrastruktúrája, ezért jelentős korszerűsítésre és bővítésre szorulna. "Bizakodó vagyok, mert a fenntartó is érzékeli a problémát. Nemcsak felújításról lenne szó, hanem bővítésről is, hiszen az intézet munkája iránti külföldi érdeklődés az elmúlt öt évben megduplázódott, és összességében rendkívül sikeres az intézmény, nagyon jól teljesít nemzetközi viszonylatban is. Megkezdődtek az építészeti felmérések, a felújítás, átalakítás megtervezése. A fenntartóhoz kérelemmel fogunk fordulni" – nyilatkozta dr. Vigh Andrea.
 

Fotó: Zeneakadémia / Kasza Gábor

 

Az október elsején este megrendezett ünnepi koncert előtt a Kodály Intézet és a Nemzetközi Kodály Társaság megalapításában is főszerepet játszó Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is a sajtó rendelkezésére állt. A visszavonultan élő, a sajtónak csak kivételes alkalmakkor nyilatkozó Péczely Sarolta kiemelte: mindig reménykedett abban, hogy lehetőség lesz visszahozni azt a világot, amely Kodály Zoltán idejében volt, mert akkor az általa elképzelt zeneoktatási rendszer valóban működött, több mint 100 olyan iskola volt, ahol ténylegesen megvalósították férje elképzeléseit. "Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy ezeknek az iskoláknak a száma, ahol napi énekóra volt és ennek áldásos hatását más tantárgyakban is megtapasztalhatták, mára megfogyatkozott. Pedig - bár a személyes jelenléte természetesen nagyon hiányzik - azt, hogy Kodály szerint mit kellene tenni, ma is pontosan tudjuk, ezt nem kell kitalálni" - mondta Péczely Sarolta. Kodály Zoltán özvegye kifejtette: a Kodály-módszer alkalmazása az elmúlt évtizedekben időszakonként és országonként eltérő intenzitással folyt, előfordult olyan is, hogy bizonyos országok "ügyesen előrementek", és talán bizonyos tekintetben még előttünk is jártak. "Most ott tartunk, hogy itthon talán egy kicsit leapadtan látjuk a módszert. Ugyanakkor bizakodó vagyok a mindennapi éneklésre vonatkozó miniszteri kezdeményezéssel kapcsolatban" - fogalmazott Péczely Sarolta. Reményei szerint a mindennapi éneklés a Kodály-módszert felélesztve folyhatna, összekötve a zenei írás-olvasás tanulásával. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ezt csak körültekintően szabadna bevezetni, először azokban az iskolákban, ahol van rá igény és a lehetőségek is adottak. "Ebben reménykedem, ezért is vállaltam, hogy részt veszek a kezdeményezésben, mert úgy érzem, hogy talán el tudunk indítani valamit ezen a téren" - fűzte hozzá.

A Kodály-módszer nemzetközi terjedéséről felidézte, hogy kezdetben Amerikában és Japánban volt a legnagyobb érdeklődés, de hamarosan Franciaországban és Angliában is erősödött a jelenlét. "Tulajdonképpen ezek az országok azóta is folytatják az alkalmazását. A görögök is csatlakoztak, van ott egy nagyon sikeres konzervatórium. Kínában is nagyon érdekes fejlemények vannak most, ők is igen jól és zeneileg megalapozottan végzik a módszer meghonosítását" - sorolta a példákat. Az itthoni csúcsintézmény, a kecskeméti Kodály Intézet 40 évvel ezelőtti megszületése szerinte annak volt köszönhető, hogy a város felismerte: azzal, hogy tesz valamit Kodályért, beírhatja a nevét a világ kulturális életébe. "Valóban így is történt, az intézet ma is él és virágzik"- emelte ki. "Kodály halála után felkeresett az akkori kecskeméti tanácselnök és azt mondta, hogy miután Kecskemét Kodály szülővárosa, úgy gondolják, hogy szeretnének valamit tenni érte. Kodály egyébként mindvégig jó kapcsolatban volt a várossal, gyakran lejárt oda, meglátogatni az iskolát. Először egy múzeumról kezdtünk gondolkodni, de hamarosan kiderült, hogy a budapesti, köröndi lakást nem tudom szétszedni. Végül miután két sikeres nemzetközi szemináriumot tartottunk Kecskeméten a Kodály-módszerről, úgy látszott, hogy ennek alapján igény lenne egy pedagógiával foglalkozó intézményre. Így alakult meg a kecskeméti Kodály Intézet, melynek létrehozásában Kecskemét egész vezetősége - ma sem értem, hogy történhetett így - teljesen mellettem állt" - mesélt a 40 évvel ezelőtti alapításról Kodály Zoltánné.
 



Fotó: Zeneakadémia / Kasza Gábor

 

Az évfordulók kapcsán Magyarországra érkezett számos nemzetközi szakember közül részt vett a sajtó háttérbeszélgetésen Suzanne Konings, a Hágai Királyi Zeneakadémia zeneelméleti intézetének vezetője is, aki 2014-től mesterképzés keretében tanítja a Kodály-módszert a Hágai Zeneakadémián. Mint elmondta, hat évvel ezelőtt ismerkedett meg a Kodály-módszerrel, és azonnal lenyűgözte. „Nem értettem egy mukkot sem a próbaórából, csak azt láttam, hogy ez irtó izgalmas” – nyilatkozta a Népszabadság riporterének. – Tudtam, hogy ez az az út, amelyen el kell indulnunk.” Suzanne Konings azóta szoros kapcsolatot ápol a Kodály Intézettel, a kecskeméti továbbképzések rendszeres résztvevője, meghívta dr. Nemes László Norbertet Hágába, hogy egyhetes „gyorstalpaló” keretében kollégáit is beavassa a kodályi titkokba. A tanszékvezettő ma már maga szervez továbbképzéseket, mesterkurzusokat hágai általános iskolák, zeneiskolák és konzervatóriumok tanárai számára, és elindította a hágai zeneakadémián a Kodály-mesterképzést is. Suzane Konings szerint a Kodály módszer ma már nemzetközinek tekinthető, bár a magyar népdalkincs korántsem egyszerűen helyettesíthető helyi énekekkel. „Dolgozunk azon, hogy a saját dallamainkat is az oktatás  részévé tegyük”- nyilatkozta a szakember, aki szerint a Kodály-módszer legnagyobb előnye, hogy egy szintet elérve teljes önállóságot ad a gyermekek kezébe.


Fotó: Zeneakadémia / Kasza Gábor
 

A kettős jubileum előtt tisztelgő zeneakadémiai koncert műsorát Kodály Fölszállott a páva című, népdalra írt kompozíciója nyitotta. Ezt követően a Budapesti Fesztiválzenekar szólamvezetője, Szabó Péter és Bíró Ágnes hegedművész előadásában az op. 7-es Duó hegedűre és csellóra hangzott el. A szünet után a nagyszabású Budavári Te Deum szólalt meg. A reprezentatív koncerten a legendás zeneszerző és pedagógus nevét viselő, debreceni illetőségű Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus, valamint az Új Liszt Ferenc Kamarakórus működik közre. A jubiláló intézmények és a fellépő együttesek közös nevezője az est karmestere, Erdei Péter, aki a Zeneakadémián Kodály egykori pályatársaitól és tanítványaitól tanulhatta, majd több mint negyven éven át maga is tanította az ének-zenetanári mesterség és a karvezetés fortélyait, alapításától kezdve 34 éven át vezette a kecskeméti Kodály Intézetet, két cikluson át irányította a Debreceni Kodály Kórust, és 2010-ben válogatott zeneakadémiai diákjaiból megalapította az Új Liszt Ferenc Kamarakórust, melynek irányítását 2014-ben szintén Nemes László Norbertnek adta át.

A Kodály Intézet igazgatója az ünnepi koncert keretében tartott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „Küldetésünk nem más, mint a magyar és egyetemes kultúra és zeneművészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, Kodály Zoltán alkotóművészi, tudományos életművének és zenepedagógiai koncepciójának valamint az arra épülő, a legkiválóbb és leginspirálóbb magyar zenepedagógusok által a gyakorlatban magas színvonalon megvalósított tanítási módszerek méltó képviselete és népszerűsítése; a módszerek továbbfejlesztése oly módon, hogy azok tökéletes harmóniában maradnak az eredeti gondolatok tartalmával. Küldetésünk realizálásban Kodály hite vezérel mindannyiunkat, miszerint a legkiválóbb előadóművészek és a magasan képzett zenepedagógusok a művészi zene esztétikai és emberi értékeit olyan erővel képesek közvetíteni, amellyel életünket valóban szebbé, gazdagabbá és tartalmasabbá tehetik.”


Fotó: Zeneakadémia / Kasza Gábor

 

Michalis Patseas, a Nemzetközi Kodály Társaság leköszönő elnöke is szólt a Zeneakadémia közönségéhez. Beszédében a két intézmény partnerkapcsolatát hangsúlyozta: „Mindkét intézmény születését Kodály Zoltán sokrétű és gazdag életműve iránti tisztelet és csodálat segítette elő. Ma, 40 évvel később kijelenthetjük, hogy a kezdeti szándék mindkét esetben sikert hozott: a Kodály Intézet a Zeneakadémia részeként végzi magas színvonalú oktató munkáját, a Nemzetközi Kodály Társaság kiemelt fontosságú szervezetté nőtt, amelynek többszáz tagja van 50 országban, 15 nemzeti partner szervezete, és számos más formájú tagsága. A Nemzetközi Kodály Társaság a Kodály módszer nemzetközi terjesztésével kapcsolatos tapasztalatok cseréjének mai napig legfontosabb fóruma.”

A koncertet követően kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Kecskeméten. A találkozót Kodályné Péczely Sarolta nyitotta meg, majd Erdei Péter vitaindító beszédét követően a Kodály Intézet tanárai és korábbi tanítvánai mutatták be új módszertani kiadványaikat és projektjeit, de mintaórán és közös éneklésen is részt vehettek a meghívottak. A konferencia mindennapos iskolai éneklés kérdéskörét körüljáró záró kerekasztal-beszélgetéssel, majd Novák Anikó és Rajk Judit koncertjével zárult.

 

MTI / zeneakademia.hu