Az Akadémián eltöltött idő alatt tanultam meg a fegyelem és a kemény munka alapjait, melynek aztán egész életemben hasznát vettem.

Solti György

„Fő vágyam, hogy zenei jövőképet mutassak a diákjaimnak” – interjú Nathan Giemmel

2018. november 19.

A két éve Magyarországon élő amerikai hegedűművész ebben a félévben kezdett oktatni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, e mellett koncertmesterként, szólistaként és kamarazenészként aktívan szereplője a hazai zenei életnek. Oktatói céljairól és a XXI. századi tudásmegosztás kihívásairól kérdeztük.

Nathan Giem amerikai hegedűművész szólistaként, kamarazenészként, illetve koncertmesterként utazta körbe Európát, az Egyesült Államokat és Japánt. Korábban a Tokiói Szimfonikus Zenekar koncertmestere volt, de több neves együttesben vett részt vendég koncertmesterként, például a Columbus, az Ohio Szimfonikus Zenekarban vagy a Los Angeles-i Kamarazenekarban. Jelenleg Magyarországon él családjával, az MR Szimfonikusok és a Solti György Kamarazenekar koncertmestere.

 

Ön az első külföldi tanár a Vonós Tanszéken. Meséljen arról, milyen érzés Önnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanítani!

Ez az első tanévem művésztanárként a Zeneakadémián, és nagyon sokat jelent nekem, hogy itt lehetek. Számomra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem  egy emblematikus zenei oktatási intézmény, pályám alatt engem is tanított több híres professzor, aki kötődött az egyetemhez. A vonófogásom tökéletesítését is a Zeneakadémiának, azon belül is Hubay Jenő zenei örökségének köszönhetem. Bízom benne, hogy az intézmény falai között tovább oszthatom én is mindazt, amit kaptam.

 

Oktatóként nemcsak a tananyagot, hanem értékeket, célokat is átad a diákjainak. Mely elvek mentén vezeti a növendékeit?

Fő vágyam, hogy zenei jövőképet mutassak nekik. Természetesen a technikai és az elméleti ismereteket is át kell adni, illetve azt a képességet, hogy egy idő után a saját maguk tanárává váljanak, hiszen én csak néhány évig vagyok velük. Arra ösztönzöm őket, hogy saját útjukat találják meg, és e folyamatban kiváló munkát végez a Zeneakadémia, mint Európa egyik kiemelkedő intézménye, mert minőségi kezdetet tud adni az itt tanulóknak. Amit még fontos megértenie a hallgatónak, hogy a zene nem csak egy kultúra, hanem tudás és harmónia kérdése. Egy diák lelkesedjen a zenéért, legyen képes arra, hogy ezt az elhivatottságot megossza másokkal, illetve tudjon reagálni más muzsikusok zenei gondolataira, ötleteire. Ez a kamarazenélés kezdete.

Kitérnék még a vezetés kérdésére. Koncertmesterként vagy kamarazenészként sosem vezetek másokat erőszakkal, nem szabad túlságosan előremenni a többiekhez képest. A zenekarban elsősorban magamat irányítom, és hívom a többi zenészt, hogy csatlakozzon hozzám. Az már az ő döntésük, hogy erre a hívásra hogyan felelnek! Erre a hozzáállásra szeretném buzdítani diákjaimat a közös muzsikálásban.

 

Fotó: Mészáros Péter

 

Milyennek látja a Z generációt, mi játszik kulcsszerepet a mai egyetemisták oktatásában?

Észrevettem, hogy a fiatalok számára a technológia hatalmas előnyöket hordoz. Rengeteg videó van versenyekről, híres művészek játékáról, ujjgyakorlatoktól kezdve számtalan módszertani segítséget találhatnak az interneten. A technológia az ő oldalukon áll. De tény, hogy a virtuális világban a minőségi tartalom erősen alulmarad a kevésbé értékes tartalmak mennyiségétől, tehát kiegészítésként mindenképpen javaslom az online lehetőségeket, ám ezek sosem pótolják a „real time” tanulást.

 

Látom, hogy hegedűje mellett tabletet is hord magánál. Ezek szerint a tanításnál, illetve a szakmai életben Ön is él a korszerű technika eszközeivel?

Abszolút! Rendszeresen használom az iPad-ot, amelyen rengeteg kottát, zenét is tárolok. A telefonomon pedig tudok négy másodperces, lassított felvételt készíteni, például egy ujjgyakorlatnál a billentésről. Ez jobb, mint egy tükör, mert torzításmentesen visszaadja a billentést, világosan látható mi a probléma, vagy éppen miért jó. Viszont feleslegesnek tartom, hogy minden videót feltegyünk a Youtube-ra, hiszen a hegedűjáték nem ezen a csatornán keresztül válik tökéletessé.

 

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói közül sokan választják a Vonós Tanszék valamelyik tanszakát. Mitől vonzó a Vonós Tanszék, illetve a vonós hangszerek a diákoknak?

A hangok szépségén és kifejezőerején felül? Erre egyszerű a válasz: a zenekarokban mindig is több volt a vonós hangszer (kivéve Wagner operáit). De általánosságban elmondható, hogy a legtöbb professzionális lehetőség vonós hangszeresek számára elérhető, és sokkal több a vonós hangszert tanító oktató is.

 

Fotó: Raffay Zsófia

 

Miért lett Önből pont hegedűművész?

Sosem akartam hegedűművész lenni, mindig is zenész akartam lenni. Bár tény, hogy kiskoromban, amikor édesanyám azt akarta, hogy zongorát tanuljak, ellenkeztem, mert a hegedű jobban vonzott. Később felismertem, mindenekelőtt jó zenésszé kell válnom. A diákjaimnak is igyekszem közvetíteni ezt a mentalitást. Később egyébként tanultam több hangszeren, a brácsázást és a nagybőgőzést is elsajátítottam. Véleményem szerint minden hegedűsnek ki kellene próbálnia a bőgőzést, pont azért, hogy jobban értse a hegedű hangképzését.

 

Ha már a hangképzésnél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy ön mélyreható ismeretekkel rendelkezik és rendszeres eszmecserét is folytat a hangszerről az Amerikai Hegedűtársaság (Violin Society of America) tagjaként.

Engem nagyon érdekel a hegedű működése. A társaságban nem csak zenészek, hanem fizikusok, hangszerészek is vannak, és azt kutatjuk, mitől lesz jó a hangszer. Nekem központi kérdés, hogy egy diáknak jó hegedűje legyen. Az itáliai mesterek munkái lenyűgözők, de az az idő elmúlt, a mi generációnknak is fel kell térképeznie, hogy mitől szól jól egy hegedű, tovább kell lépnünk.

 

Életútját végignézve látható, hogy sokféleképpen kapcsolódik a zenéhez: kamarazenész, oktató, koncertmester, szólista és időnként vezényel is. Hogyan tudja mindezt összeegyeztetni?

Minden mindennel összefügg. Karmesternek és koncertmesternek lenni egyet jelent a zenekar vezetésével. Az oktatás is egyfajta vezetése a tanítványaimnak. Elismerem, bonyolult mindezt menedzselni, de minden tevékenységnek megvan a maga ideje a napjaimban. Közben folyamatosan keresem az egyensúlyt az életemben, hiszen a családi élet a legfontosabb számomra.

 

Nathan Giem szólistaként legközelebb 2019. január 23-án játszik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Brahms hegedűversenyét adja elő, Vásáry Tamás vezényletével.

 

Unger Anna