Liszt szerepe a zongorajátszásban ugyanaz, mint Euklideszé a geometriában.

Alan Walker
Borisz Berezovszkij zongoraestje

2018. november 9. 19.30-22.00

Nagyterem

Borisz Berezovszkij zongoraestje

MVM Koncertek – A Zongora

Balakirev: Két mazurka
Balakirev: 2. (b-moll) scherzo
Balakirev: 1. (b-moll) noktürn
Balakirev: 3. (Fisz-dúr) scherzo
Balakirev: Islamey
Ljadov: Barcarolle, op. 44
Ljadov: Mazurka
Ljadov: Négy prelűd, op. 13
Rahmanyinov: Tizenhárom prelűd, op. 32 (részletek)

SZÜNET

Szkrjabin: Nyolc etűd, op. 42 (részletek)
Szkrjabin: Három etűd, op. 65
Szkrjabin: 5. szonáta, op. 53
Stravinsky: Három részlet a Petruska című balettből

Borisz Berezovszkij (zongora)

Borisz Berezovszkij estjének akár ezt a címet is adhatnánk: „szemelvények az orosz zene történetéből”. Az Ötök életre hívójával és egy ideig szellemi vezérével, Milij Balakirevvel kezdődik a sor. Több apró darabja mellett elhangzik máig legnépszerűbb műve, az Islamey című „keleti fantázia”. A második szerző Anatolij Ljadov, akit mi mesék által ihletett zenekari művek szerzőjeként ismerhetünk. Most apróbb szalondarabjai szólalnak meg. A félidőt Rahmanyinov prelűdsorozata zárja. Szünet után a Rahmanyinovval együtt induló, ám jóval rövidebb életű, viszont meredekebb pályát befutó Szkrjabin hat etűdje és egytételes Ötödik szonátája következik. Utóbbi határvonalat húz az életműben: zenéje még nem szakít a hagyományos tonalitással (Fisz-dúr az alaphangneme), de már érlelődik benne egy újfajta hangzásvilág ígérete. A koncertet a Szkrjabin elképzeléseitől igencsak távol maradó fiatal Stravinsky Petruskája zárja. Ez egyfajta keresztmetszet az 1911-ben Párizsban nagy sikerrel bemutatott balettből: a bevezető jelenet nagy részét mellőzve rögtön az orosz tánccal kezdődik.

Rendező:

Besszer Koncert, Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyár:

4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000, 12 000 Ft