A technika a lélekből szülessen meg, ne a mechanikából.

Liszt Lina Ramannak

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Az 1875-ben alapított Zeneakadémia az egyetlen a Liszt Ferenc nevét viselő intézmények közül, amelynek létrehozásában maga a nagy zeneszerző, zongorista, zenepedagógus is tevékeny szerepet játszott. A több mint száznegyven éve működő egyetem a zeneművészeti és zenetudományi képzés magyarországi fellegvára. A Liszt Ferenc téren található, 1907-ben átadott szecessziós zenepalota páratlan akusztikájú Nagyterme legendás hangversenyhelyszín. Az intézmény 2013-as megújulása óta önálló professzionális koncertszervező tevékenységet folytat, s az elmúlt években egyetemként és koncertközpontként egyaránt világra szóló nemzetközi elismerések sorát érdemelte ki. Az alapító személye a Zeneakadémia küldetését is meghatározza. Liszt Ferenc páratlan előadóművészi pályája, a zenetörténeti tradíciót progresszív szemlélettel ötvöző kompozíciói és messzire sugárzó, önzetlen személyisége olyan örökséget képez, amelyből a zeneakadémiai muzsikusképzés a mai napig táplálkozik, és amely mércéül szolgál a legmagasabb szakmai minőség számára. A Zeneakadémia zongoraprofesszorainak „felmenői” kivétel nélkül Lisztig vezethetők vissza, közvetve valamennyien Liszt növendékei. Az intézményben jelenleg tanító nagy tekintélyű professzorok olyan legendás zenészek örökösei, mint Hubay Jenő, David Popper, Weiner Leó vagy Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia hallgatói pedig olyan világhíres diákok nyomdokait követhetik, mint Solti György, Doráti Antal, Végh Sándor, Vásáry Tamás, Pauk György, Schiff András, Ránki Dezső vagy Kocsis Zoltán. A hagyományok ápolása mellett a jövő zenéjének megteremtését is kiemelt feladatának tekinti az egyetem. Ezt a szemléletet vitték és viszik is tovább a 20. és 21. század nagy újítói, akik közül Bartók, Kodály, Ligeti, Kurtág György és Eötvös Péter is ezer szállal kötődik a Zeneakadémiához. Az egykori diákok közül sokaknak kellett a történelmi kataklizmák miatt elhagyniuk Magyarországot, s váltak a nagyvilágban a zenei előadóművészet 20. századi történetének meghatározó szereplőivé. Az egyetem öregdiákjai és tiszteletbeli professzorai között tallózva nem kétséges, hogy a Zeneakadémia a zenei világörökség egyik jelentős forrása.

A Zeneakadémia hagyományosan a „magyar iskola” letéteményese, legyen szó a kamarazene jelentőségéről, a művésztanárokra oly jellemző szenvedélyes perfekcionizmusról, vagy éppen a zenepedagógiát alapjaiban meghatározó Kodály-módszer örökségéről. Az órák egyéni vagy kiscsoportos formákban szerveződnek, és szinte minden szakon mesterképzés is elérhető, többségében angol nyelven is. Az Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe nyolcéves kortól jelentkezhetnek a különleges adottságú gyermekek, a Doktori Iskolában pedig a zenetudósjelöltek PhD, a művészek pedig DLA-fokozatot szerezhetnek. A Zeneakadémia képzéseire a világ minden kontinenséről jelentkeznek, a külföldi hallgatók részaránya évről évre húsz százalék körül alakul. Az intézmény nemzetközi elismertségét jelzi, hogy az egyik legelismertebb globális oktatási felmérés 2016-os toplistája szerint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a 30. legjobb előadó-művészeti egyetem a világon.

A tradíciók és a kicsiszolt, szenvedéllyel telített módszerek mellett központi elhelyezkedése miatt is méltán népszerű a Zeneakadémia. Az egyetem Európa egyik legnagyobb kulturális vonzerővel bíró fővárosában, s annak is pezsgő központjában található. A Liszt Ferenc téri zenepalota 2013-ban befejeződött külső-belső megújulásával, és a Ligeti Györgyről elnevezett új oktatási épület átadásával az egyetemet immár insfrastrukturális adottságai is a világ élvonalába sorolják. A műemlék főépület rekonstrukciója során a ház művészettörténeti értékeinek megőrzése és a terek építéskori pompájának helyreállítása mellett a 21. századi követelményeknek megfelelő oktatási és hangversenykörnyezet kialakítása volt a fő cél. A korszerű színpad-, stúdiótechnikai és szcenikai rendszerek mellett megfelelő méretű és számú hangszerraktárat, zenekari, énekkari és szólistaöltözőt alakítottak ki. A két belső udvar lefedésével, az alagsor és a tetőtér beépítésével bővültek a közönségforgalmi terek, új lifteket és akadálymentes közlekedő útvonalakat hoztak létre, és az épületben a légkondicionálás is megvalósult. A tantermek teljes körű hangszigetelést és multimédiás oktatástechnikai eszközöket kaptak, végül, de nem utolsósorban, a megújult terekbe jelentős számú új hangszer érkezett. A rekonstrukciós projekt a FIABCI Grand Prix d’Excellence ingatlanfejlesztési nívódíjpályázatán két rangos elismerést kapott, 2015-ben pedig Europa Nostra díjat nyert.

A felújítás előtti időkben a Zeneakadémia néhány kivételtől eltekintve csak az oktatáshoz kötődő programokat bonyolította saját szervezésben. A koncertek zöméhez csupán a termet adta az intézmény, nem volt részese a műsor alakításának. 2013 óta azonban Zeneakadémia Koncertközpont néven az intézmény maga szervezi a hangversenyek nagy részét, de a termek természetesen nyitva állnak más rendezvények és szervezők előtt is. A saját koncertszervezés által az egyetem művésztanárai és legtehetségesebb hallgatói rendszeres szereplőivé váltak a budapesti koncertéletnek, s a Zeneakadémia meghívását olyan hazai és külföldi sztárok fogadták el az elmúlt években, mint Steve Reich, Joshua Bell, Steven Isserlis, Pekka Kuusisto, Isabelle Faust, David Lang, Jordi Savall, Chick Corea, Gyenyisz Macujev, The King’s Consort, Magdalena Kožená, Mischa Maisky, Pinchas Steinberg vagy Rachel Podger.

A megújult Zeneakadémiát Európa zenei életében való kiemelkedő szerepéért, tradícióinak ápolásáért, Liszt Ferenc szellemiségéhez méltó kreativitásáért és nyitottságáért, egyetem és koncertközpont kettősségéből fakadó dinamizmusáért 2015-ben Europa Nostra, illetve 2016-ban Európai Örökség díjjal tüntették ki. A Zeneakadémia Budapest emblematikus kulturális csúcsintézménye: alapítása egybeesik a Duna-menti metropolisz születésével, a város szívében helyezkedik el, s szellemi-művészi hatása egyetemes.