Fokozatosan emelni kell a zeneművészet megértésének, kultiválásának és gyakorlatának színvonalát. Ez a feladat főképp az új Akadémiára hárul.

Liszt Augusz Antalhoz

A Zeneakadémia tanszékvezetője is részt vesz az új nemzetközi Mahler-központ munkájában

2021. február 11.

Az Innsbrucki Egyetem és az olaszországi Gustav Mahler "Euregio" Kulturális Központ hozta létre a Gustav Mahler Kutatóközpontot. A Toblachban megalakult intézmény tanácsadó testületének tagja lett Péteri Lóránt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének vezetője is.

A 2020. nyári online alakuló ülést követően a közelmúltban kezdte meg működését a Gustav Mahler Research Centre (Forschungsstelle Gustav Mahler, Centro di Ricerca Gustav Mahler, azaz Gustav Mahler Kutatóközpont), amelynek székhelye Toblach (Olaszország). Itt töltötte a zeneszerző élete utolsó nyarait.

A Kutatóközpont egy akadémiai és egy kulturális intézmény (az Innsbrucki Egyetem Zenetudományi Tanszéke, illetve a Gustav Mahler "Euregio" Kulturális Központ) összefogásában jött létre. Az osztrák egyetem azért döntött az alapítás mellett, mert egyrészt kiváló regionális együttműködésre nyújt lehetőséget, másrészt a komponista életművének két elismert kutatója dolgozik ott. Egyikük lett az új központ igazgatója, Federico Celestini professzor, akit tíztagú tanácsadó testület segít.

Köztük van Péteri Lóránt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének vezetője, aki többek közt Mahler művészetének is kutatója. Amint felhívja rá a figyelmet, a tagok között van mások mellett a Surrey-i Egyetem, a Pisai Egyetem és a Grazi Művészeti Egyetem neves oktatója-kutatója is. Mint hozzáteszi, Mahler évekig a budapesti Operaház igazgatójaként működött, 1. szimfóniáját is a magyar fővárosban mutatták be. A zeneszerző értékes szakmai kapcsolatokra tett szert nálunk, például Mihalovich Ödön, a Zeneakadémia akkori igazgatója személyében. Mahler életművére ma kitartó nemzetközi érdeklődés irányul a tudományos és a kulturális életben is, magyar nézőpontból tehát egyszerre van lokális és globális fontossága a Mahler-jelenségnek – hangsúlyozza.       

Az intézmény célját Péteri Lóránt így összegzi: a világszerte Mahlerrel foglalkozó szakembereknek kívánnak platformot biztosítani az eszmecserére, kapcsolatépítésre, főként azért, hogy a nemzetközi együttműködés új megközelítéseket tegyen lehetővé a komponista életművének kutatásában. „A tervek között szerepel konferenciák, szimpóziumok megrendezése, emellett szeretnénk előmozdítani a pályakezdők, a doktori hallgatók Mahlerrel kapcsolatos munkáját is, ezért a központ működését posztgraduális fórum is kiegészíti, amelyen a különböző kutatógenerációk is találkozhatnak. Mindezeken túl a Toblachban megrendezett Gustav Mahler Zenei Hetekkel és más, a komponistával kapcsolatos helyi eseményekkel ugyancsak kapcsolatot kíván kiépíteni az intézmény” – teszi hozzá a tanszékvezető.

Nemrég elindult az intézmény honlapja is, amelyet német, olasz és angol nyelven lehet megtekinteni.