Big Banddel a nagy fehér vászon ellen

A BJO mozaikszónak igen sokak számára van kedvező, csupa jót ígérő csengése. Ez így rendben is van, a pozitív előjel akkor is indokolt, ha éppenséggel a magyar big band jut eszébe az illető zenerajongónak. A belga BJO tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, s visszatekintettek gazdag pályafutásukra, melynek során olyan sztárokat üdvözölhettek meghívott vendégeik között, mint Maria Schneider, Kenny Werner, Dave Liebman, McCoy Tyner, David Linx és Maria João vagy Lee Konitz. Az otthoniak közül pedig Philip Catherine és Bert Joris is közreműködő művészeik közt szerepelt, a közös munka eredményét lemezeken is rögzítették.
 

A Brussels Jazz Orchestra – és ebben is rokona a magyar nagyzenekarnak – eltökélt szándéka, hogy jóval távolabbra tekintsen a jazz-sztenderdek és a szvingkorszakból származó hagyományos hangszerelések megszólaltatásánál, ezért is színesíti rendszeresen műsorát saját, vagy a kifejezetten a számukra készített kompozíciókkal, „arranzsmanokkal". Ezen erényeik folytán kerültek be például 2004-ben az amerikai jazzszaklap, a DownBeat szerint is a világ nyolc legjobb nagyzenekara közé, és ezeknek, no meg energikus játékmódjuknak és zenészeik meggyőző egyéni teljesítményének köszönhetően ünneplik őket rendszeresen Európa és az Egyesült Államok fesztiváljain és koncerttermeiben.

Most nemcsak a jazz-örökzöldeknek, de még a megszokott koncertszerű előadásmódnak is hátat fordít a Frank Vaganée szaxofonos, művészeti vezető által kormányzott big band – nem is először. 2003-ban született meg az ötlet, hogy a Királyi Belga Filmarchívum közreműködésével némafilmekhez készítsenek komplett zenei aláfestést. A BJO vs The Big White Screen (azaz a BJO és a nagy fehér vászon összecsapása) sorozat első darabját Big Cities in the Twenties címmel valósították meg, három évre rá pedig a Piccadilly című műsorukkal arattak óriási sikert. Ezt már csak a 2011-ben készült, több Oscarral elhalmozott A némafilmes című mozihoz készített zenéjük diadala múlta felül.
 

2014 őszén a némafilmes sorozatuk harmadik kiadásával indulnak turnéra, melynek során három, 1919 és 1920 között keletkezett film kerül a BJO terítékére Lode Mertens, Florian Ross, Dieter Limbourg zenéjével: a Mary Pickford, Amerika korabeli kedvence főszereplésével készített, megható Pollyanna, illetve az Egy westernhős keletről és a Kidd kapitány kölykei, melyekben a komédia fenegyereke, Charlie Chaplin és Buster Keaton kihívója, Harold Lloyd nevettet – ők ketten a Sweetheart és a Daredevil. A pergő filmkockákkal egy időben előadott zene nem pusztán hangzó kíséret, amely a fekete-fehér film korában szokásos szólózongora helyett jóval gazdagabb, „színesebb" hangzásélményt kínál, hanem hidat is képez a mai néző számára az egy évszázaddal korábbi világ és a jelenkor között.

Bércesi Barbara cikke eredetileg a Zeneakadémia Koncertmagazin 2014. őszi számában jelent meg.